Anatol Constantin 1921. március 28-án született Nagyszebenben.

Gazdag művészi pályafutásának állomásai:

• 1944-1945 – Iași-i Nemzeti Színház
• 1945-1946 – bukaresti Teatrul Nostru
• 1946–1947 – bukaresti Teatrul Modern
• 1947–1952 között a Marosvásárhelyi Állami Székely Színház művésze
• 1952-től a kolozsvári Állami Magyar Színház színésze,  1957-59 között főrendezője volt, majd a kolozsvári román Nemzeti Színházhoz szerződött
• A következő állomás Temesvár, ahol a magyar, román és német társulatnál játszott és rendezett
• 1968-tól ismét a Marosvásárhelyi Állami Színház színész-rendezője
• 1980-ban kivándorolt Izraelbe, ahol a haifai színházban játszott, és a Beer-Sheva-i színházban rendezett
• 1996-ban visszatért Marosvásárhelyre, ahol bemutatta Felix Mitterer: HOTEL SZIBÉRIA című előadóestjét, amelynek rendezője és előadója is volt, valamint színre vitte Edna Mazya: JÁTÉKOK A HÁTSÓUDVARBAN című színművét (bemutató: 1997. X. 25.).

Anatol Constantin a 85. születésnapján készült interjúban így emlékezett a marosvásárhelyi kezdetekre:

„Bukarestből két év után visszajöttünk Szebenbe (…) Egyik nap felfedeztem egy plakátot, a Székely Színház Mandragóra előadását hirdette. Este elmentem az előadásra. Elbűvölt egészen. Szünetben hozzám jött egy vékony, barna ember, és azt mondta románul, hogy ugye, maga Anatol Constantin. Láttam magát Bukarestben a Cocea színházban, a Bernard Shaw darabban, nagyon, nagyon jó volt. Bemutatkozott, hogy ő Tompa Miklós, a vásárhelyi színház igazgatója. Mondom magyarul, örvendek. Tompa nagy szemekkel nézett rám, hogy magyarul beszélek. Mondom, a szüleim otthon így beszélnek, az anyám beszélt velem németül. (…) Hívott Vásárhelyre, és megbeszéltük, hogy lejövök játszani. Kitalálták nekem a Váratlan vendéget, egy fiatal gyereket kellett alakítanom benne, aztán következett a Bánk bán és az említett gyönyörű öt év. Akkor nálam a színészsors és az embersors összetalálkozott. (…)”

Nagy Miklós Kund: Biberachot ma is szó szerint idézem. Múzsa, (735) 2006. április 22.

A Veri az ördög a feleségét című, 1977-ben bemutatott filmben nyújtott alakítása remek ötvözete a színész és szerep találkozásának.
„A rendező András Ferenc végigjárta az országot, de még a szomszédos országokat is, hogy egy tökéletesen hiteles, ízig-vérig valódi étvágymentes színészt találjon, akinek sápadt, beesett arcán azonban mégis ott üljön a szenvedő sóvárgás, amikor látja, mások hogyan habzsolják az ételt. (…) Heuréka! – kiálthatott fel a fiatal filmrendező, amikor Marosvásárhelyen végre megpillantotta Anatol Constantint, a ragyogó színművészt és rendezőkollégát, akiből csak úgy áradt a kóros étvágytalanság szívsajdító bánata. Csakis ő lehet és senki más dr. Vetró Géza alakítója, azé az illusztris vendégé, akinek a kedvéért a filmben a hatalmas, mondhatni gargantuai és pantagrueli méretű ebédet készítik és lakomát csapják, de hiába, mert Vetróban a magas státusa már annyi ellenmérget termelt ki evés esetére, hogy csupán esdeklő szemével képes venni a tálból, de attól is súlyos gyomorégést és kínzó émelygést kap. (…)”

Sas György: Tettenérés, Film, Színház, Muzsika, 1977.október 15.

Szerepelt még a Balta (román-olasz koprodukció, 1970.), Plusz-mínusz egy nap (1972.), Forró rágógumi 4. – Szoknyavadászok angyalbőrben (izraeli–német koprodukció, 1982.), Vadon (1989.) című filmekben.

ANATOL CONSTANTIN SZEREPEI A MAROSVÁSÁRHELYI SZÍNPADON

Varabjov Vaszili Mihajlovics, egyetemi tanár – LEONID RACHMANOV: VIHAROS ALKONYAT,  rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós, bemutató: 1947. V. 7.

Gordon Whitehouse –  JOHN BOYNTON PRIESTLEY: VESZÉLYES KANYAR,  rendező: Delly Ferenc, bemutató: 1947. V. 18.

Biberach, egy lézengő ritter – KATONA JÓZSEF: BÁNK BÁN, rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1947. X. 10.

Erik  – JOHN BOYNTON  PRIESTLEY: VÁRATLAN VENDÉG (A RENDŐRFELÜGYELŐ), rendező: Delly Ferenc, bemutató: 1947. X. 24.

ifj. Keselyű Elek (Lexi) – GYÖNGY PÁL: HÁROM EMBER A HÓBAN, rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1947. XII. 30.

Egy színész – MAXIM GORKIJ: ÉJJELI MENEDÉKHELY, rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1948. I. 13.

Crooks – JOHN STEINBECK: EGEREK ÉS EMBEREK, rendező: Delly Ferenc,  bemutató: 1948. II. 17.

Mister Baba, japán kapitány –  EVGENIJ PETROV: A BÉKE SZIGETE,  rendező: Tompa Miklós, bemutató: 1948. III. 2.

Sándorka – ZILAHY LAJOS: A SZŰZ ÉS A GÖDÖLYE, rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1948. III. 27.

Sipos úr – LÁSZLÓ MIKLÓS: ILLATSZERTÁR, rendező: Szabó Ernő,  bemutató: 1948. IV.13.

Részeg – TOMCSA SÁNDOR: NAGY DOLOG KICSIBEN, rendező: Szabó Ernő,  bemutató: 1948. IV. 22.

Nordling, műszaki rajzoló – HENRI BERGER: VÍZÖZÖN, rendező: Szabó Ernő, fordították: Anatol Constantin és Kemény János, bemutató: 1948. IV. 29.

Eszterág Pál – GERGELY SÁNDOR: VITÉZEK ÉS HŐSÖK, rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1948. X. 22.

Jasa, műegyetemi hallgató – A. SKVARKIN: IFJÚSÁG, rendező: Szabó Ernő,  bemutató: 1948. XI. 2.

Bárend – HERMAN HEYERMANS: REMÉNY, rendező: Tompa Miklós,  bemutató: 1948. XII. 8.

Gróf Buttler János – MIKSZÁTH KÁLMÁN: KÜLÖNÖS HÁZASSÁG, rendező: Szabó Ernő,  bemutató: 1949. I. 13.

Tjátjin – Maxim Gorkij: JEGOR BULICSOV ÉS A TÖBBIEK, rendező: Szabó Ernő, Delly Ferenc, bemutató: 1949. III. 16.

Ügyvéd – MÓRICZ ZSIGMOND: ÚRI MURI, rendező: Tompa Miklós, Szabó Ernő, bemutató: 1949. V. 8.

Brânzovenescu, ügyvéd, bizottsági tag – I. L. CARAGIALE: AZ ELVESZETT LEVÉL, rendező: Tompa Miklós, Szabó Ernő, Kovács György, segédrendező: Anatol Constantin, bemutató: 1949. X. 25.

Linard Zemgal, festő – ARKADI GRIGULIS: AGYAG ÉS PORCELÁN, rendező: Tompa Miklós, Szabó Ernő, Delly Ferenc, segédrendező: Anatol Constantin, bemutató: 1949. XI. 6.

Jonuţ, fiatal bányász – MIHAIL DAVIDOGLU: BÁNYÁSZOK, rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós, bemutató: 1949. XI. 29.

Péter – MAXIM GORKIJ: KISPOLGÁROK, rendező: Tompa Miklós, Szabó Ernő, Kovács György, Delly Ferenc, bemutató: 1949. XII. 21.

Alexej Sztyepanovics Molcsalin – ALEKSZANDR GRIBOJEDOV: AZ ÉSZ BAJJAL JÁR, rendező: Szabó Ernő,  bemutató: 1950. II. 16.

Tudosító, a „Globus” rádiótársaság megbízottja – TUR TESTVÉREK: VILLA A MELLÉKUTCÁBAN,  rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós, bemutató: 1950. V. 18.

Earl Scoundrell – Breasted, rendőr – BORISZ LAVRENYOV: AMERIKA HANGJA, rendező: Tompa Miklós, Szabó Ernő,  Kovács György, bemutató: 1950. XI. 7.

Schumpf – TUR TESTVÉREK ÉS SEININ: KINEK KEDVEZ AZ IDŐ, rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós, bemutató: 1950. XII. 21.

Guljásvili – Orvos – KONSZTANTYIN SZIMONOV: LEGÉNY A TALPÁN,  rendező: Anatol Constantin, bemutató: 1951. II. 3.

Risanek, tervező a repülőgyárban – JURIJ BURJAKOVSZKIJ: ÜZENET AZ ÉLŐKNEK, rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós, bemutató: 1951. V. 8.

Boba Krajnov, az Elektrotechnikai Főiskola diákja – BOROSZINA ÉS A. DAVIDZON: HARMADÉVESEK, rendező: Anatol Constantin, Szabó Ernő, bemutató: 1951. XI. 10.

Pavel Arjoca – MIHAIL DAVIDOGLU: TŰZERŐD, rendező: Szabó Ernő,  Rappaport Ottó m.v.  bemutató: 1952. I. 19.

Klesztakov Alexandrovics Iván, pétervári hivatalnok – N. V. GOGOLY: A REVIZOR, rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós, bemutató: 1952. III. 14.

Sándor – NAGY ISTVÁN: ÖZÖNVÍZ ELŐTT, rendező: Harag György, bemutató: 1971. III. 20.

Sever – PETRU VINTILĂ: AZ ÁLMOK HÁZA, rendező: Harag György, bemutató: 1972. XII. 30.

Mirea – Paul Everac: AZ ÖTÖDIK HATTYÚ, rendező: Anatol Constantin,  bemutató: 1979. V. 11.

RENDEZÉSEI A MAROSVÁSÁRHELYI SZÍNPADON

SZERGEJ MIHALKOV: A VÖRÖS NYAKKENDŐ, bemutató: 1950. I. 6.

KONSZTANTYIN SZIMONOV: LEGÉNY A TALPÁN, bemutató: 1951. II. 3.

BOROSZINA ÉS A. DAVIDZON: HARMADÉVESEK, rendező: Anatol Constantin, Szabó Ernő, bemutató: 1951. XI. 10.

HORIA LOVINESCU: LÁZ, bemutató: 1962. VIII. 14.

G. B. SHAW: BRASSBOUND KAPITÁNY MEGTÉRÉSE, országos bemutató: 1970. IV. 3.

OSCAR WILDE: LADY WINDERMERE LEGYEZŐJE, bemutató: 1971. I. 15.

TUDOR NEGOIŢĂ: AMIKOR A PISZTOLYOK HALLGATNAK, bemutató: 1971. XII. 29.

KARINTHY FRIGYES: KABARÉ – SZABÁLYOS LÉLEKTANI DRÁMA, bemutató: 1971. XII. 31.

RAFFAI SAROLTA: DIPLOMÁSOK, bemutató: 1973. V. 23.

MIRCEA ŞTEFĂNESCU: A KIS POKOL, bemutató: 1974. IV. 18.

CSEHOV: A HÁROM NŐVÉR, bemutató: 1975. X. 10.

E. LABICHE és MARC-MICHEL: OLASZ SZALMAKALAP, bemutató: 1976. I. 30.

REJTELMEK HA ZENGENEK – Összeállítás József Attila szerelmes verseiből és leveleiből- Ádám Erzsébet előadóestje, bemutató: 1976. VI. 11.

G. B. SHAW: BARBARA ŐRNAGY, bemutató: 1977. VII. 3.

Edward Albee: MINDENT A KERTBE, bemutató: 1978. XII. 29.

Paul Everac: AZ ÖTÖDIK HATTYÚ, bemutató: 1979. V. 11.

Edna Mazya: JÁTÉKOK A HÁTSÓUDVARBAN, bemutató: 1997. X. 25.

Egyéni előadóestje:

Felix Mitterer: HOTEL SZIBÉRIA, rendező és előadó: ANATOL CONSTANTIN, a Haifai Városi Színház művésze, bemutató: 1996. X. 6.

Anatol Constantin levele  – a 2010-ben megrendezett Tompa Miklós Centenáriumi Ünnepség alkalmára

Hálás köszönet, hogy a rendkívüli ünnep alkalmából énrám is gondoltak. És bocsánat, hogy kedvességüket helyettem – az esemény méreteit számolva – egy levélben viszonzom.
A 35 évi enyhe tél után itt, a már nem oly ifjú testem bizonyára tiltakozóan reagálna. Bocsánat! Te főleg, drága felejthetetlen Miklósom!

Nem kényeskedtünk akkor, igaz? Talán már nem is emlékszel – sok idő telt el – egy-egy élet! Amikor a szebeni színház előcsarnokában, ’46 őszén, frissen sült apaként tértem haza Bukarestből (ahol két szezonra indultam útnak), a szünetben hozzám lép egy fiatal, karcsú úr: „Dumneavoastră sunteţi jucat la Dina Cocea piesa B. Shaw?”, és amikor szebeni valóságok szerint magyarul válaszoltam, a csodálkozásod mellett először villant fel az ismert Tompa-féle kicsi vibrálás a halántékon fekvő kis éren…

Ifjú káder kevés maradt az operett-időszakból… Csak „vendégszereplésre” volt a meggyőző és sikerrel járt ajánlat. És ahogy az előrelátás szükségeit mindig láttad – szegény boldogult Kiss Lacit oly fiatalon elhoztad szandáljával együtt a Ritz-fürdőből.  A mai filharmónia – az akkori induló Székely Színház – pódiumára a Bánk bán bemutatójára II. Endrének ugyanúgy nyertél velem egy Biberach-pótlót is.

5 isteni színházi évet töltöttünk együtt. A többi 50 színházi évemben, még ha akartam volna, sem tudtam volna elfeljeteni – mindmáig!- a sok igazán egyedülálló igazi színházi gondolkodást. Csak aki balga makacsságból elfordult, talán nem látta a rendkívüli gondolkodásodat: nem mit kell csinálni, hanem miért? Mi indítja el a jobbik, vagy egyetlen igaz  indokot a cselekvésre?
Ez már valami más volt, új, nem modern. A régi kitűnő gárda: Ernő, Feri, Gyuri, Mari, Duci, Hamvay! Gyönyörű volt a teljes névsor: a fiatalok, Frici, a mégfiatalabbak, egészen máig!

És te, drága Miklósom, a színpadon, a minisztériumban tetted a dolgod: államosítás, hogy anyagilag is meg tudjunk lenni – élni, tenni! Ezeket nem mindannyian látták, se bent, se a társulaton kívül.
Mennyire haragudtál rám, amikor ’51-ben átmentem Kolozsvárra a Nemzetibe rendezni, tanítani. 12 év ott, aztán 4 év Temesváron. Hidd el, Miklós, te is ott voltál velem, bennem! Amit tőled tanultam, nem csak amit nekem magyaráztál: mi ott, az 5 év alatt egy család voltunk! Kevés színház mondhatta ezt el magamagáról!

Amikor visszakerültem, te már nyugdíjban voltál. Egy nap akkortájt a Bolyai utca alján, már a főtéren álltam, te a túloldalon valakivel jöttél. Egy hang mögöttem (ráismertem, Kolozsváron, a Főiskolán dolgozott): „– Né, jön Tompa. Megint magyaráz valakinek!” Nem fordultam hátra, csak odaszóltam: „- Tudja miért?” „ – Miért?”- kérdezte „– Mert van mit magyarázzon.”- válaszoltam, mivelhogy annak idején gyakran esett, hogy magyaráztál nekem!
Mostmár én is próbálkozom… Nincs itt hallgatóságom… Az emberek már kissé mást értenek „színház” alatt. Lehet, hogy nekik van igazuk? Én sem hiszem.

Isten veled!… Viszlát! Majd elmagyarázod nekem. Én ugyanaz a hű hallgatód maradtam. Meglátod!

Anatol Constantin, 2010. december 12.

Kurátor: Gáspárik Attila
Összeállította: Ferencz Éva
Számítógépes feldolgozás: Tőkés Orsolya 
Az oldalon található szöveg és fényképek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kutatóközpontjának tulajdona és ezáltal szerzői jog védi.