A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben Delly Ferenc osztályában szerzett oklevelet, és 1960-tól a Marosvásárhelyi Állami Színház művésze.
Tehetségének, magabiztos szakmai tudásának, színes egyéniségének és imponáló megjelenésének köszönhetően a hatvanas-hetvenes évtizedekben a marosvásárhelyi és az erdélyi színházi élet meghatározó egyénisége lett.
Alakításaira mindannyiszor a kifinomult árnyaltság, a választékos formagazdagság, a nagyfokú művészi elegancia volt jellemző.
1977-ben családjával együtt Magyarországra költözött, ahol előbb vidéki majd budapesti színházak ünnepelt művésze lett, kiteljesedett filmes karrierje, de szinkronszínészként, pódiumműsorok előadójaként, tévés műsorvezetőként, rendezőként is sikereket aratott.
Művészi, alkotói munkája elismeréseként 1983-ban Jászai Mari-díjat, 2001-ben érdemes művészi címet kapott, 2011-ben kiváló művész lett, 2015-ben pedig a Kossuth-díjat vehette át.
Szerepei a Marosvásárhelyi Színház színpadán:
TÁNCOS – Alexej Arbuzov: Második szerelem (Tánja), bemutató: 1955. XII. 23., rendező: Török Szabó József m.v.
ŐRMESTER – Vszevolod Visnyevszkij: Optimista tragédia, bemutató:1959.XII.13., rendező:Tompa Miklós
HRJASCSEV– Konsztantyin Trenyov: Gimnazisták, bemutató: 1960. VI. 11., rendező: Gergely Géza
CARBON DE CASTEL-JALOUX; BRISSAILLE, lovag – Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac, bemutató: 1960. VII. 28. , rendező: Kőmíves Nagy Lajos, Tompa Miklós
MARIN URSU – Virgil Stoenescu: Szerelmes levelek, bemutató: 1960. XI. 18., rendező: Gergely Géza
BRETT CHARLES, CHUCK WARREN – James Gow – Arnaud D`Usseau: Mélyek a gyökerek, bemutató: 1961. IV. 15., rendező: Kovács György
BRÂNDUŞ, VIIŞORU – Alexandru Mirodan: Újságírók, bemutató: 1961. V. 2., rendező: Harag György
BRECKER – Peter Karvas: Éjféli mise, bemutató: 1961. XI. 30., rendező: Harag György
DMITRO – Micola Zarudinj: Szivárvány, bemutató: 1961.XII.10. – Erdőszentgyörgy, rendező: Hunyadi András
FESTŐ– Jan Otcenasek: Romeó, Júlia és a sötétség, bemutató:1962. XII. 8., rendező: Harag György
PANTAZI– Horia Lovinescu: Láz, bemutató: 1962. VIII. 14., rendező: Anatol Constantin
VIKTOR- Alekszej Arbuzov: Irkucki történet, bemutató: 1962. XII. 7., rendező: Harag György
STEF– Andi Andrieş: Rózsakert, bemutató: 1963. XII. 2., rendező: Gergely Géza
SMITTY – Eugene O`Neill: Hadizónában (Hosszú az út hazáig – három egyfelvonásos), bemutató: 1964. IV. 26., rendező: Gergely Géza
DRISCOLL– Eugene O`Neill: Hosszú az út hazáig (három egyfelvonásos), bemutató: 1964. IV. 26., rendező: Gergely Géza
GIURCĂ – Paul Everac: A láthatatlan staféta, bemutató: 1964. VII. 11., rendező: Farkas István és Lavotta Károly
DARKÓ ISTVÁN– Szabó Lajos: Családi fészek, Eredeti bemutató: 1964. XII. 6., rendező: Tompa Miklós, Gergely Géza
HORAŢIU IGNĂTESCU – Ionel Hristea: Egyetlen élet, bemutató: 1965. II. 22., rendező: Hunyadi András
HORIA DRĂGAN– Dorel Dorian: Gyanú, bemutató: 1965. XII. 11., rendező: Hunyadi András
HERBERT G. BEUTLER (NEWTON) – Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok, bemutató: 1966. IV. 2., rendező: Harag György
4-ES ESKÜDT- Reginald Rose: 12 dühös ember, bemutató: 1967. III. 4., rendező: George Teodorescu
ELŐADÓ – Arany János: Emlékünnepség, bemutató: 1967. III. 8., rendező: Harag György
ZOROBÁBEL – Sütő András: Pompás Gedeon, bemutató: 1967. V. 5., rendező: Harag György
RÁBAY MIKLÓS- Csíky Gergely: Buborékok, bemutató: 1967. VIII. 1., rendező: Hunyadi András
MIHU – Horia Lovinescu: Petru Rareş, bemutató: 1967. XI. 18., rendező: George Teodorescu
SZERGEJ – A.P. Csehov: Platonov szerelmei, bemutató: 1968. I. 11., rendező: Harag György
CIPRIÁNI PROFESSZOR – Orkény István: Tóték, országos bemutató: 1968. III. 8., rendező: Kovács György
MAXIME DE FALINDOR – Honoré de Balzac: Fegyverbarátok, Bemutató: 1968. XI. 8., rendező: Mihai Dimiu
MARCELLO MARIANI – Camil Petrescu: Velencei történet, bemutató: 1969. II. 14., rendező: Emil Mandric
MACDUFF – William Shakespeare: Macbeth, bemutató: 1969. V. 10., rendező: Harag György
GÓG – Méhes György: Noé bárkája – ősbemutató: 1969. XI. 1. –Brassó, rendező: Hunyadi András
DÓSA ELEK – Németh László: A két Bolyai, bemutató: 1970. II. 20., rendező: Kovács Ferenc m.v.
BRASSBOUND – G.B. Shaw: Brassbound kapitány megtérése, országos bemutató: 1970. IV. 3., rendező: Anatol Constantin
CORIGNON– Georges Feydean: Osztrigás Mici, bemutató: 1970. VI. 28. – Székelyudvarhely, 1970. IX. 24. – Marosvásárhely, rendező: Lohinszky Loránd
LORD DARLINGTON – Oscar Wilde: Lady Windermere legyezője, bemutató: 1971. I. 15., rendező: Anatol Constantin
HAVADI LAJOS – Nagy István: Özönvíz előtt, bemutató: 1971. III. 20., rendező: Harag György
GELU RUSCANU – Camil Petrescu: Szellemek tánca, bemutató: 1971. X. 6., rendező: Emil Mandric
BETHLEN MIKLÓS, erdély kancellárja – Szabó Lajos: Mentség, bemutató: 1971. XII. 10., rendező: Harag György
ÁLLAMTITKÁR – Karinthy Frigyes: A bűvös szék (Kabaré), bemutató: 1971. XII. 31., rendező: Harag György
ŐRÜLT – Karinthy Frigyes- Teknősbéka vagy Ki az őrült a csárdában?
(Kabaré), bemutató: 1971. XII. 31., rendező: Hunyadi András
ION CARAPETRACHE – Aurel Baranga: Közérdek, bemutató: 1972. III. 9., rendező: Hunyadi András
JUPITER, AMPHITRYON ALAKJÁBAN – HEINRICH von KLEIST: Amphitryon,
bemutató: 1972. V. 9., rendező: Szőke István m.v.
SHANNON TISZTELETES – Tennessee Williams: Az iguána éjszakája, bemutató: 1972. XII. 10., rendező: Virág Mihály m.v.
MARQUIS DE CHARRON, Párizs érseke – Mihail Bulgakov: Képmutatók cselszövése, bemutató: 1973. VI. 16., rendező: Dan Micu
OCTAVIAN – Petru Vintilă: Ki meri megölni a szerelmet?, bemutató: 1973. X. 14., rendező: Tompa Miklós
BIKY, költő – Barta Lajos: Szerelem, bemutató: 1973. XII. 13., rendező: Harag György
SALIMOV, JAKOV PETROVICS író – Makszim Gorkij: Nyaralók, bemutató: 1974. II. 27., rendező: Tompa Miklós
ÁDÁM – Madách Imre: Az ember tragédiája, bemutató: 1975. I. 17. rendező: Harag György
JAGO – William Shakespeare: Othello, bemutató: 1976. V. 7., rendező: Hunyadi András
EMANUEL GIRI – Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit!, bemutató: 1976. XI. 19., rendező: Kincses Elemér
ANDREI DUNĂRINŢU – Dumitru Radu Popescu: Két óra béke, bemutató: 1977. V. 15., rendező: Kincses Elemér
BÁCS FERENC szerepeinek kritikai visszhangja
„(…) Válja mellett Viktor a darab legsokoldalúbban megformált és legtöbb színészi lehetőséget kínáló alakja. A fiatal Bács Ferenc ezt az igényes szerepet (…) jól és sikeresen formálta meg. (…) Férfias, darabos, kezdetben felületes és később igaz emberré érlelődő Viktorra emlékezetes alakítás.”
Gálfalvi György: Irkucki történet. Bemutató a Marosvásárhelyi Állami Színházban – Vörös Zászló, 1962. december 23.
„(…) Bács Ferenc (Maxime) hitelesen tolmácsolja a szépfiú problémáit, s ezt nem felületes eszközökkel. Ily módon dilemmája hihető, s megoldása ugyanakkor elfogadható volt: választania kellett a barát, illetve a becsület és a fegyvertárs felesége, azaz a becsületvesztés között. (…)”
Oláh István: Fegyverbarátok, a Marosvásárhelyi Állami Színház magyar tagozatának vendégjátéka – Hargita, 1969. november 26.
„(…) Gelu Ruscanut Bács Ferenc alakítja, igen-igen jól. Nemcsak külső megjelenésével, de magatartásával is fedezetet ad a problematikus, ellentmondásos figura belső konfliktusainak. Valami emberen kívüli sugárzás jellemzi játékát, valami arkangyalos, valami fagylalóan szent (…)”
Halász Anna: Szellemek tánca – Előre, 1971. október 29.
Bács Ferenc Shannonként: „(…) szereposztási telitalálatnak minősíthető a választás, és hogy mennyire igaz, azt az bizonyítja, hogy mikor kiszabadul a rákényszerített béklyóból, leveszi a fölös hangokat, fanyarkás-gunyorossá válik önmagával és a világgal szemben is, akkor érezni, milyen lehetőségeket tartogatott számára ez a szerep. Tévedés ugyanis Shannont a hagyományosan aktív drámai hős szelencéjébe zárni. Az élete alakult, ahogy alakult, de neki vajmi kevés része van ebben. Hiszen azt bizonyítja végig, szinte őrjöngve, hogy ő nem himringyó, akinek mindenki tekinti – csak egyszerűen gyenge. Annyira gyenge, hogy képtelen mást tenni, mint menekülni. (…)”
Szekernyés László: Az iguána éjszakája. Tennessee Williams- bemutató a színház magyar tagozatán – Vörös Zászló, 1972. december 17.
„(…) Ádám, magasan a többi főszereplő fölött, a legösszetettebb alakja a műnek: a madáchi személyiségből legtöbbet benne fedezhetünk föl. Madách elképzelése szerint Ádám az egyedüli a Tragédia folyamán, aki öregszik, az életkori (és egyúttal történelmi) változás képezi e jellemfejlődési dráma alapját. (A történelem filogenezisét és a személyiség ontogenezisét egymásba játszva s egyiket sem részesítve előnyben, biztosította a szerző a mű egységét ekképpen.) A látott előadás Ádámja nem öregszik. Ez egyértelműbbé teszi esetleg alakját, de nemcsak bonyolultságát szűkíti le, hanem a színész számára is kényszerű gesztusszegényedést okoz. Bács Ferenc kihangsúlyozza Ádám líraiságát, érzelmes-Ádámja megnyerő, rokonszenves (…) „
Vásárhelyi Géza: Nem félünk a látványtól (Madách Imre: Az ember tragédiája), Utunk, 1975. február 14.
Kurátor: Gáspárik Attila
Összeállította: Ferencz Éva
Számítógépes feldolgozás: Szikszai Katalin
Az oldalon található szöveg és fényképek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kutatóközpontjának tulajdona és ezáltal szerzői jog védi. A színház leveltára szívesen fogad bármi információt a Székely Színház társulatának néhai művészeiről (fényképek, műsorfüzetek, plakátok stb.).
Elérhetőség: leveltar@nemzetiszinhaz.ro
