A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben Delly Ferenc osztályában szerzett oklevelet, és 1960-tól a Marosvásárhelyi Állami Színház művésze.
Tehetségének, magabiztos szakmai tudásának, színes egyéniségének és imponáló megjelenésének köszönhetően a hatvanas-hetvenes évtizedekben a marosvásárhelyi és az erdélyi színházi élet meghatározó egyénisége lett.

Alakításaira mindannyiszor a kifinomult árnyaltság, a választékos formagazdagság, a nagyfokú művészi elegancia volt jellemző.
1977-ben családjával együtt Magyarországra költözött, ahol előbb vidéki majd budapesti színházak ünnepelt művésze lett, kiteljesedett filmes karrierje, de szinkronszínészként, pódiumműsorok előadójaként, tévés műsorvezetőként, rendezőként is sikereket aratott.

Művészi, alkotói munkája elismeréseként 1983-ban Jászai Mari-díjat, 2001-ben érdemes művészi címet kapott, 2011-ben kiváló művész lett, 2015-ben pedig a Kossuth-díjat vehette át.

Szerepei a Marosvásárhelyi Színház színpadán:

TÁNCOS – Alexej Arbuzov: Második szerelem (Tánja), bemutató: 1955. XII. 23., rendező: Török Szabó József m.v.

ŐRMESTER – Vszevolod Visnyevszkij: Optimista tragédia, bemutató:1959.XII.13., rendező:Tompa Miklós

HRJASCSEV– Konsztantyin Trenyov: Gimnazisták, bemutató: 1960. VI. 11., rendező: Gergely Géza

CARBON DE CASTEL-JALOUX; BRISSAILLE, lovag – Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac, bemutató: 1960. VII. 28. , rendező: Kőmíves Nagy Lajos, Tompa Miklós

MARIN URSU –  Virgil Stoenescu: Szerelmes levelek, bemutató: 1960. XI. 18., rendező: Gergely Géza

BRETT CHARLES, CHUCK WARREN –  James Gow – Arnaud D`Usseau: Mélyek a  gyökerek, bemutató: 1961. IV. 15., rendező: Kovács György

BRÂNDUŞ, VIIŞORU –  Alexandru Mirodan: Újságírók, bemutató: 1961. V. 2., rendező: Harag György

BRECKER – Peter Karvas: Éjféli mise, bemutató: 1961. XI. 30., rendező: Harag György

DMITRO – Micola Zarudinj: Szivárvány,  bemutató: 1961.XII.10. – Erdőszentgyörgy, rendező: Hunyadi András

FESTŐ– Jan Otcenasek: Romeó, Júlia és a  sötétség, bemutató:1962. XII. 8., rendező: Harag György

PANTAZI– Horia Lovinescu: Láz, bemutató: 1962. VIII. 14., rendező: Anatol Constantin

VIKTOR- Alekszej Arbuzov: Irkucki történet, bemutató: 1962. XII. 7., rendező: Harag György

STEF– Andi Andrieş: Rózsakert, bemutató: 1963. XII. 2., rendező: Gergely Géza

SMITTY – Eugene O`Neill: Hadizónában (Hosszú az út hazáig –  három egyfelvonásos), bemutató: 1964. IV. 26., rendező: Gergely Géza

DRISCOLL– Eugene O`Neill: Hosszú az út hazáig (három egyfelvonásos),  bemutató: 1964. IV. 26., rendező: Gergely Géza

GIURCĂ – Paul Everac: A láthatatlan staféta, bemutató: 1964. VII. 11., rendező: Farkas István és Lavotta Károly

DARKÓ ISTVÁN– Szabó Lajos: Családi fészek, Eredeti bemutató: 1964. XII. 6., rendező: Tompa Miklós, Gergely Géza

HORAŢIU IGNĂTESCU – Ionel Hristea: Egyetlen élet, bemutató: 1965. II. 22., rendező: Hunyadi András

HORIA DRĂGAN– Dorel Dorian: Gyanú, bemutató: 1965. XII. 11., rendező: Hunyadi András

HERBERT G. BEUTLER (NEWTON) – Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok, bemutató: 1966. IV. 2., rendező: Harag György

4-ES ESKÜDT- Reginald Rose: 12 dühös ember, bemutató: 1967. III. 4., rendező: George Teodorescu

ELŐADÓ – Arany János: Emlékünnepség,  bemutató: 1967. III. 8., rendező: Harag György

ZOROBÁBEL –  Sütő András: Pompás Gedeon, bemutató: 1967. V. 5., rendező: Harag György

RÁBAY MIKLÓS- Csíky Gergely: Buborékok, bemutató: 1967. VIII. 1., rendező: Hunyadi András

MIHU – Horia Lovinescu: Petru Rareş, bemutató: 1967. XI. 18., rendező: George Teodorescu

SZERGEJ – A.P. Csehov: Platonov szerelmei, bemutató: 1968. I. 11., rendező: Harag György

CIPRIÁNI PROFESSZOR – Orkény István: Tóték, országos bemutató: 1968. III. 8.,  rendező: Kovács György

MAXIME DE FALINDOR –  Honoré de Balzac: Fegyverbarátok, Bemutató: 1968. XI. 8., rendező: Mihai Dimiu

MARCELLO MARIANI – Camil Petrescu: Velencei történet, bemutató: 1969. II. 14., rendező: Emil Mandric

MACDUFF – William Shakespeare: Macbeth, bemutató: 1969. V. 10., rendező: Harag György

GÓG – Méhes György: Noé bárkája – ősbemutató: 1969. XI. 1. –Brassó, rendező: Hunyadi András

DÓSA ELEK – Németh László: A két Bolyai,  bemutató: 1970. II. 20., rendező: Kovács Ferenc m.v.

BRASSBOUND – G.B. Shaw: Brassbound kapitány megtérése,  országos bemutató: 1970. IV. 3., rendező: Anatol Constantin

CORIGNON– Georges Feydean: Osztrigás Mici, bemutató: 1970. VI. 28. – Székelyudvarhely, 1970. IX. 24. – Marosvásárhely,  rendező: Lohinszky Loránd

LORD DARLINGTON –  Oscar Wilde: Lady Windermere legyezője, bemutató: 1971. I. 15., rendező: Anatol Constantin

HAVADI LAJOS – Nagy István: Özönvíz előtt, bemutató: 1971. III. 20., rendező: Harag György

GELU RUSCANU – Camil Petrescu: Szellemek tánca, bemutató: 1971. X. 6., rendező: Emil Mandric

BETHLEN MIKLÓS, erdély kancellárja – Szabó Lajos: Mentség, bemutató: 1971. XII. 10., rendező: Harag György

ÁLLAMTITKÁR – Karinthy Frigyes: A bűvös szék (Kabaré), bemutató: 1971. XII. 31., rendező: Harag György

ŐRÜLT –  Karinthy Frigyes-  Teknősbéka vagy Ki az őrült a csárdában?

(Kabaré), bemutató: 1971. XII. 31., rendező: Hunyadi András

ION CARAPETRACHE – Aurel Baranga: Közérdek, bemutató: 1972. III. 9., rendező: Hunyadi András

JUPITER, AMPHITRYON ALAKJÁBAN –  HEINRICH von KLEIST: Amphitryon,
bemutató: 1972. V. 9., rendező: Szőke István m.v.

SHANNON TISZTELETES – Tennessee Williams: Az iguána éjszakája, bemutató: 1972. XII. 10., rendező: Virág Mihály m.v.

MARQUIS DE CHARRON, Párizs érseke – Mihail Bulgakov: Képmutatók cselszövése, bemutató: 1973. VI. 16., rendező: Dan Micu

OCTAVIAN –  Petru Vintilă: Ki meri megölni a szerelmet?, bemutató: 1973. X. 14., rendező: Tompa Miklós

BIKY, költő – Barta Lajos: Szerelem, bemutató: 1973. XII. 13., rendező: Harag György

SALIMOV, JAKOV PETROVICS író – Makszim Gorkij: Nyaralók, bemutató: 1974. II. 27., rendező: Tompa Miklós

ÁDÁM –  Madách Imre: Az ember tragédiája, bemutató: 1975. I. 17. rendező: Harag György

JAGO – William Shakespeare: Othello, bemutató: 1976. V. 7., rendező: Hunyadi András

EMANUEL GIRI – Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit!, bemutató: 1976. XI. 19., rendező: Kincses Elemér

ANDREI DUNĂRINŢU – Dumitru Radu Popescu: Két óra béke, bemutató: 1977. V. 15., rendező: Kincses Elemér

BÁCS FERENC szerepeinek kritikai visszhangja

„(…) Válja mellett Viktor a darab legsokoldalúbban megformált és legtöbb színészi lehetőséget kínáló alakja. A fiatal Bács Ferenc ezt az igényes szerepet (…) jól és sikeresen formálta meg. (…) Férfias, darabos, kezdetben felületes és később igaz emberré érlelődő Viktorra emlékezetes alakítás.”

Gálfalvi György: Irkucki történet. Bemutató a Marosvásárhelyi Állami Színházban – Vörös Zászló, 1962. december 23.

„(…) Bács Ferenc (Maxime) hitelesen tolmácsolja a szépfiú problémáit, s ezt nem felületes eszközökkel. Ily módon dilemmája hihető, s megoldása ugyanakkor elfogadható volt: választania kellett a barát, illetve a becsület és a fegyvertárs felesége, azaz a becsületvesztés között. (…)”

Oláh István: Fegyverbarátok, a Marosvásárhelyi Állami Színház magyar tagozatának vendégjátéka – Hargita, 1969. november 26.

„(…) Gelu Ruscanut Bács Ferenc alakítja, igen-igen jól. Nemcsak külső megjelenésével, de magatartásával is fedezetet ad a problematikus, ellentmondásos figura belső konfliktusainak. Valami  emberen kívüli sugárzás jellemzi játékát, valami arkangyalos, valami fagylalóan szent (…)”

Halász Anna: Szellemek tánca – Előre, 1971. október 29.

Bács Ferenc Shannonként:  „(…) szereposztási telitalálatnak minősíthető a választás, és hogy mennyire igaz, azt az bizonyítja, hogy mikor kiszabadul a rákényszerített béklyóból, leveszi a fölös hangokat, fanyarkás-gunyorossá válik önmagával és a világgal szemben is, akkor érezni, milyen lehetőségeket tartogatott számára ez a szerep. Tévedés ugyanis Shannont a hagyományosan aktív drámai hős szelencéjébe zárni. Az élete alakult, ahogy alakult, de neki vajmi kevés része van ebben. Hiszen azt bizonyítja végig, szinte őrjöngve, hogy ő nem himringyó, akinek mindenki tekinti – csak egyszerűen gyenge. Annyira gyenge, hogy képtelen mást tenni, mint menekülni. (…)”

Szekernyés László: Az iguána éjszakája. Tennessee Williams- bemutató a színház magyar tagozatán – Vörös Zászló, 1972. december 17.

„(…) Ádám, magasan a többi főszereplő fölött, a legösszetettebb alakja a műnek: a madáchi személyiségből legtöbbet benne fedezhetünk föl. Madách elképzelése szerint Ádám az egyedüli a Tragédia folyamán, aki öregszik, az életkori (és egyúttal történelmi) változás képezi e jellemfejlődési dráma alapját. (A történelem filogenezisét és a személyiség ontogenezisét egymásba játszva s egyiket sem részesítve előnyben, biztosította a szerző a mű egységét ekképpen.) A látott előadás Ádámja nem öregszik. Ez egyértelműbbé teszi esetleg alakját, de nemcsak bonyolultságát szűkíti le, hanem a színész számára is kényszerű gesztusszegényedést okoz. Bács Ferenc kihangsúlyozza Ádám líraiságát, érzelmes-Ádámja megnyerő, rokonszenves (…) „

Vásárhelyi Géza: Nem félünk a látványtól (Madách Imre: Az ember tragédiája), Utunk, 1975. február 14.

Kurátor: Gáspárik Attila

Elérhetőség: leveltar@nemzetiszinhaz.ro