1952-ben végzett a kolozsvári Magyar Művészeti Intézetben
1954-1969 között a Marosvásárhelyi Állami Székely/ Állami Színház rendezője volt.
A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet előadótanára  volt.
Több évtízedes színészképző, pedagógiai munkássága nagy jelentőséggel bírt.
Szerkesztője volt a Marosvásárhelyen megjelent Klasszikus vígjátékok; Köpenyes, kardos komédiák, Játék és valóság c. kiadványoknak
Interjúkat,  rádióbeszélgetéseket készített nagy színészegyéniségekkel.

Több száz színházi vonatkozású cikket, tanulmányt írt.

“(…) Jóllehet Gergely Géza másfél évtízeden át a marosvásárhelyi színház rendezője, de legtöbb tapasztalatát a jövendő színészek szakmai fölvértezése során szerezte, ami aztán rendezői munkásságának is irányt szabott. Talán nem véletlen, hogy pedagógusi mivolta a lélektani realizmussal jegyezte el; ezen a pályán a szereplők lelkiállapotának az apró rezdülésekig menő pontos kidolgozásával, a jellem-, a szerepértelmezés tisztaságával, az írói mondanivaló világos megfogalmazásával mindenkor a színészi adottságok kibontására törekszik. Nem tudom, helyes irányban puhatolózom-e amikor rendezői hitvallását a fenti értelemben, a pedagóguséval kapcsoltam össze?

Művészi ízlésem kialakulását pályakezdésem magyarázza: az ötvenes évek végéig „oly korban éltem”, amikor egyetlen stíluseszmény volt uralkodó színházi életünkben. Ezek a realista hangvételű, olykor naturalizmusba hajló, a lélektani hitelességre erős hangsúlyt helyező előadások voltak a kötelezően követendő, abszolút példaképek. A színpadon a kilincsnek és a könnynek egyformán valódinak kellett lennie. A színibirálat pedig pusztán azt mérlegelte, hogy milyen fokú hűséggel tükrözi az előadás a drámai művet, és közelíti meg az egyetlen színházeseményt. Természetesen a nagy színészek és nagy rendezők ebben az időben is nagyszerű előadásokat hoztak létre. De az én pályakezdő rendezéseim – leginkább akkori szovjet darabok –  ma már megmosolyogtatóan naivnak tűnnének. De éppígy, igaz, hogy minden előadásommal mondani szerettem volna valamit a nézőnek.  Hatni rá, az érzelmeire, a tudatára. Úgy éreztem – és ma is úgy érzem, – hogy az emberről, a társadalomról a legtöbbet a sokszínű, szüntelenül megújuló realizmus módszerével lehet mondani. Ez mindennek az alfája és omegája. Hogy aztán egy-egy előadásban milyen módon, milyen mértékben használjuk fel ennek a stílusnak az elemeit, az más kérdés. Ez az, ami egyénivé teszi a rendezést. Szeretem a formabontó előadásokat is. De ahhoz, hogy formát bontsunk, előbb az alapformát kell megtanulnunk, sőt urává lennünk. Enélkül nincs mit felbontani, amint azt nem egy előadásban tapasztalhattuk. (…)”

Pedagógia és realizmus. Gergely Géza vélaszol Metz Katalin kérdéseire. Színjátszó személyek. A Hét évkönyve. 1982.

Önálló rendezései a marosvásárhelyi színpadon

CSEHOV: JUBILEUM (HÁROM VÍGJÁTÉK), rendező: Gergely Géza, bemutató: 1955. XI. 4.

VÖRÖSMARTY MIHÁLY: CSONGOR ÉS TÜNDE,  rendező: Gergely Géza és Hunyadi András,  bemutató: 1957. III. 19.

ALEKSZANDR GLADKOV: SZILVESZTER,  rendező: Gergely Géza,  bemutató: 1959. IV. 2.

P. CSEHOV: JUBILEUM (HÁROM VÍGJÁTÉK), rendező: Gergely Géza,  bemutató: 1960.I.29.

CARLO GOLDONI: KÜLÖNÖS TÖRTÉNET,  rendező: Gergely Géza, bemutató: 1960.II.26.

KONSZTANTYIN TRENYOV: GIMNAZISTÁK , rendező: Gergely Géza,  bemutató: 1960. VI. 11.

VIRGIL STOENESCU: SZERELMES LEVELEK,  rendező: Gergely Géza,  bemutató: 1960. XI. 18.

ANDI ANDRIEŞ: RÓZSAKERT,  rendező: Gergely Géza, bemutató: 1963. XII. 2.

EUGENE O`NEILL:  HOSSZÚ AZ ÚT HAZÁIG (HÁROM EGYFELVONÁSOS),  fordította: Gergely Géza, rendező: Gergely Géza, bemutató: 1964. IV. 26.

ARNOLD WESKER: GYÖKEREK, rendező: Gergely Géza, bemutató: 1965. X. 16.

PAUL EVERAC: VÉLETLEN TALÁLKOZÁSOK,  rendező: Gergely Géza, bemutató: 1966.X.15.

MÓRICZ ZSIGMOND: LUDAS MATYI , rendező: Gergely Géza, bemutató: 1968. IV. 6.

SZABÓ LAJOS: AZ OTTHON SZIGETÉN,  rendező: Gergely Géza, bemutató: 1969. III. 5.

                    Alkotótárs volt több darab színrevitelénél:

SZERGEJ MIHALKOV: A VÖRÖS NYAKKENDŐ, fordította: Gergely Géza, Karda László, rendező: Anatol Constantin, bemutató: 1950. I. 6.

HORVÁTH ÁGOSTON: VARGA KATALIN , rendező: Szabó Ernő, segédrendező: Gergely Géza, bemutató: 1955. III. 25.

KOPÁNYI GYÖRGY: MENNYETJÁRT IFIÚR, HANS SACHS ötletei alapján,  rendező: Szabó Ernő, segédrendező: Gergely Géza, bemutató: 1955. V. 24.

NICCOLÒ MACHIAVELLI: MANDRAGORA,  rendező: Kovács György, segédrendező: Gergely Géza,  bemutató: 1955. XII. 2.

HELTAI JENŐ: A NÉMA LEVENTE, rendező: Kovács György, segédrendező:Gergely Géza,  bemutató: 1956. IV. 6.

AGUSTIN MORETO Y CABAÑA: DONNA DIANA,  rendező: Kovács György, segédrendezők: Gergely Géza, Hunyadi András, bemutató: 1957. VII. 13.

MIHAIL SEBASTIAN: LAPZÁRTA ELŐTT,  rendező: Mony Ghelerter m.v., segédrendezők:  Gergely Géza, Hunyadi András, bemutató: 1958.VI.29.

HORIA LOVINESCU: A LEROMBOLT FELLEGVÁR, rendező: Mony Ghelerter m.v., segédrendezők: Gergely Géza, Hunyadi András, bemutató: 1958.IX.18.

AUREL BARANGA: DIADALÍV,  rendező: Vlad Mugur m.v.,  segédrendezők:  Gergely Géza, Hunyadi András,  bemutató: 1959. VIII. 14.

VSZEVOLOD VISNYEVSZKIJ: OPTIMISTA TRAGÉDIA, rendező:Tompa Miklós, segédrendezők: Gergely Géza , Hunyadi András,  bemutató:1959.XII.13.

JAMES GOW – ARNAUD D`USSEAU: MÉLYEK A GYÖKEREK,  rendező: Kovács György, segédrendezők: Gergely Géza, Hunyadi András , bemutató: 1961. IV. 15.

I.L.CARAGIALE: FARSANG, rendező:  Sică Alexandreescu, segédrendező:  Gergely Géza, bemutató: 1962. IV. 6.

HORIA LOVINESCU: LÁZ,  rendező: Anatol Constantin, segédrendező: Gergely Géza, bemutató: 1962. VIII. 14.

SZABÓ LAJOS: CSALÁDI FÉSZEK, rendező: Tompa Miklós, Gergely Géza, eredeti bemutató: 1964. XII. 6.

Kurátor: Gáspárik Attila

Elérhetőség: leveltar@nemzetiszinhaz.ro