1919. május 13-án született Segesváron Kiss Gábor és Pallós Róza gyermekeként.
Nagyváradon dolgozik mint tisztviselő, majd az Újságírói Akadémia elvégzése után kisebb nagyobb kihagyásokkal a Brassói Lapok (Brassó 1937-1938), Keleti Újság (Kolozsvár 1937-1940), MTI (Budapest 1942-1943), Szabad Szó (Marosvásárhely 1944-1945), szerkesztője.
Beszélt, írt és olvasott románul, németül, franciául, olaszul.
1947 szeptember 1-én szerződött a Marosvásárhelyi Székely Színházhoz, amelynek színésze volt 1968. január 14-én bekövetkezett haláláig.
Verseket írt, amelyek 1939-ben jelentek meg Marosvásárhelyen, Önmagam ellen címmel.  A novelláskötetének címe: Jóreggelt.  A Vihar a havason című Állami Díjjal kitüntetett drámáját a Marosvásárhelyi Állami Székely Színház 1952-ben mutatta be.
Tagja volt a Román Népköztársaság Írószövetségének.
Kiss László igazi színészként fejezte be pályafutását: előadás közben búcsúzott el örökre a színpadtól.

Gergely Géza emlékei Kiss Laciról

„Verseskötettel hívta fel magára a figyelmet, húszévesen (Önmagam ellen, Marosvásárhely, 1939). Kovács Katona Jenő írt róla méltató kritikát 1939 nyarán. Mégsem költő lett belőle végül, hanem színész és legendás hírű, kedves bohém, Kiss Laci, a vásárhelyi polgárok és falusi emberek jó barátja, a Székely színház sajátos arcélű, rendkívül érdekes színészegyénisége. (…)
Bár származása, vérségi kapcsolatai révén nem sok köze volt a néphez (apja a hajdani Kis – Küküllő vármegye levéltárosa volt), legnagyobb színpadi sikereit népi alakok megformálásával aratta. A társadalom elesettjei, kisemmizettjei iránt már újságíró korában is szenvedélyesen érdeklődött, ezt egyes szépprózai írásai is bizonyítják. Mint színész is a hétköznapi emberek életének, szokásainak, sajátos beszédmódjának aprólékos megfigyelésével készült fel szerepeire, alakításai azért voltak olyan változatosak.(…)
Legtöbben az Úri muri Szíplegényére emlékeznek. A pénzét váró három csugari paraszt beszélgetése, falatozása, egymás ételének, italának a szemrevételezése, de legfőképpen az a mozzanat, ahogy Szíplegény a cimborája borosüvegét nézi-nézi, majd amikor az megkínálja, a liter bort egy hajtásra kiissza, ez a jelenet (amely egyébként rendezői-színészi invencióból született) igen hatásos volt. (…)
Lassan és rendkívül alaposan építette fel alakításait. A régi színészek szokását követve, előbb gondosan lemásolta a szerepet. Újragépelés közben alaposan tanulmányozta az egész művet, a partnerek replikáit, az alak színpadi magatartásformáit. Különösen nagy jelentőséget tulajdonított a szóbeli cselekvésnek, a drámafordításokat lehetőleg egybevetette az eredeti szöveggel, hogy megtalálhassa a jellemhez, a helyzethez leginkább illő szavakat. Állandó szövegjavításaival a súgók réme lett, de a filológiai hajlamokkal is megáldott rendezők szívesen dolgoztak vele a fordítások tökéletesítésén. (…)
Életében a nagy sikert talán mégis a Kováts Dezsővel közösen írt Vihar a havason című színműve jelentette, amelyet később állami díjjal jutalmaztak. Jóval halála után került színre Sepsiszentgyörgyön Fészekrakók című színjátéka (Fejér Gyulával közösen) és hangulatos verses vígjátéka a Kutyavásár (Kozma Mátyás kísérőzenéjével) Temesváron.
A színházban érte a halál 1968. január 7-én. Szívroham vitte el. Trileckij ezredes Csehov Platonov szerelmei című darabjában sem aznap este, sem soha többé nem jelent meg a marosvásárhelyi színpadon. „

Gergely Géza : Marosvásárhelyi alapítók, Színjátszó személyek – A hét évkönyve – 1982.

SZABÓ DUCI emlékei Kiss Laciról

„LÁSZLÓ KIRÁLYRA” EMLÉKEZVE

Nagyon sok partnerrel játszottam életemben, de ilyen udvarias, szív-lélek emberrel nemigen találkoztam. Én László királynak szólítottam, a kollégák Jexynek hívták. Mindenki imádta. Nem véletlen, hogy Csorba és Tarr Laci, akik nem igazán barátkozó természetűek, Lacit imádták. Ők hárman valahogy egy olyan triumvirátust alakítottak ki, hogy nem is tudtak egymás nélkül élni. Abszolút intelligenciával volt megáldva és rettentő tehetséges volt. Nem volt véletlen, hogy Tompa Miklós rábeszélte, hogy legyen színész. Korábban újságíróként dolgozott, szobrászkodott.
A Vásárhelyi Székely Színháznál abban az időben egy olyan gárda volt, hogy saját magunkat inspiráltuk. Egymás gesztusaiból, mozdulataiból értettünk. Amikor Szabó Ernő vagy Tompa valamit mondott, mindenki tudta, hogy mit akar…
Sokat dolgoztunk, sok darabot bemutattunk. Laci remek kolléga volt. Én rettenetesen szerettem, sokat játsztunk együtt. Az Irkucki történetben és a Tanítónőben tényleg partnerek voltunk. De mindenkivel jól volt. Én olyan kollégát nem ismertem, aki Lacira haragudott volna.
Valami nagy tisztelet volt benne színésztársai, úgy a férfiak, mint a nők iránt. Erről jut eszembe, hogy egyszer turnén voltunk. Abban az időben „vagonos turnék” voltak. Heteken át jártuk az országot. Valamelyik városban kiraktak minket vagonostól a pályaudvar szélére. Mi nők reggel arra ébredtünk, hogy a fülkénk tele volt virággal. Lászlónak az volt a „heppje”, hogy amennyi mezei virág, azt ő mind összeszedte és hajnalban berittyentette a nők fülkéjébe.
Laci volt az, aki mindig valami kedvességet, szeretetet tudott a kollégáinak nyújtani…
Egyszer – még Andrási Marcinak voltam a felesége – meghívott minket magához, a „nagy nihilbe”. Az édesanyjával lakott a Sörház utcában. Mikor bementünk, csodálkozva néztem körül. A szobában volt egy hatalmas agyagkemence, egy priccs és sok sok szobor. Az ő alkotásai voltak. Ő mintázta, és abban a kemencében égette ki. Abszolút szerény körülmények között, tényleg a „nihilben” élt. Annyira felemelkedett a művészi szférákba, hogy nem érdekelték apróságok. Akkor, hazamenet mondta Marci, hogy ez az ember többet ér mint tíz ember.
Szeretett és tudott mulatni. Amikor 1946-ban beléptem Vásárhely főterére, három nagy emberrel találkoztam. A Ritz vendéglőbe mentünk, ott ismertem meg Técsi Sanyit, Gálik Tutit és Kiss Lacit. És azt mondtam: – Na ez az utolsó három nagy magyar úr Marosvásárhelyen. Mert azok is voltak. Laci is. Egy nagy magyar úr. László király.

Megjelent Bánffy Miklós: Martinovics c. előadásának műsorfüzetében. 1993.

Kiss László: Szeressetek

Nem csak kenyérrel és igével,
embertársa szeretetével
él el
az ember.

Halványnak mécse lángjai,
ha nem fújják barátai
léggel
eléggel.

Kit visznek magányos esték,
annak kriptáját megfesték
dérrel,
vérrel.

Ha szíve száma mínusz egy,
kitágult szemmel ölni megy
s éhhel
érvel.

Többé meg ne veressetek,
jaj, emberek – szeressetek
szívvel,
hévvel.

Jaj, emberek szeressetek,
valómban megkeressetek
és elmúlok békében
éhen.

                               SZEREPEI A MAROSVÁSÁRHELYI SZÍNPADON

Bocsárov Mihail Makárovics, egyetemi hallgató – LEONID RACHMANOV: VIHAROS ALKONYAT, rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós, bemutató: 1947. V. 7.

II. Endre, magyarok királya  –  KATONA JÓZSEF: BÁNK BÁN, rendező: Szabó Ernő,  bemutató: 1947. X. 10.

Hardy, tudosító – KONSTANTIN SZIMONOV: AZ OROSZ KÉRDÉS,  rendező: Tompa Miklós, bemutató: 1947. XI. 7.

Vaszka Pepel – MAXIM GORKIJ: ÉJJELI MENEDÉKHELY,  rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1948. I. 13.

Lenni – JOHN STEINBECK: EGEREK ÉS EMBEREK, rendező: Delly Ferenc,  bemutató: 1948. II. 17.

Mister James Jacobs, tengernagy – EVGENIJ PETROV: A BÉKE SZIGETE,  rendező: Tompa Miklós, bemutató: 1948. III. 2.

Hajdók sógor – MÓRICZ ZSIGMOND: SÁRI BÍRÓ, rendező: Szabó Ernő,  bemutató: 1948. III. 17.

Perdy – ZILAHY LAJOS: A SZŰZ ÉS A GÖDÖLYE,  rendező: Szabó Ernő,  bemutató: 1948. III. 27.

Surkin, serif – James Gow – ARNAUD D’USSEAU: MÉLYEK A GYÖKEREK,  rendező: Szabó Ernő,  bemutató: 1948. IV.  3.

Börtönparancsnok – GERGELY SÁNDOR: VITÉZEK ÉS HŐSÖK,  rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1948. X. 22.

A sbirrek parancsnoka – BEN JONSON: VOLPONE vagy A PÉNZ KOMÉDIÁJA, rendező: Tompa Miklós, bemutató: 1948. XI. 13.

Károly – HERMAN HEYERMANS: REMÉNY, rendező: Tompa Miklós,
bemutató: 1948. XII. 8.

Jegyző – SZIGLIGETI EDE: A CSIKÓS,  rendező: Szabó Ernő,  bemutató: 1948. XII. 18.

Fáy István – MIKSZÁTH KÁLMÁN: KÜLÖNÖS HÁZASSÁG,  rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1949. I. 13.

Csíki Károly, nagygazda – Metz István: JÁNOSKA (3 JÁTÉK), rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1949. I. 27.

Széplegény, bandavezér – MÓRICZ ZSIGMOND: ÚRI MURI, rendező: Tompa Miklós, Szabó Ernő, bemutató: 1949. V. 8.

Ghiţă Pristanda, a város rendőre – I.L. CARAGIALE: AZ ELVESZETT LEVÉL, rendező: Tompa Miklós, Szabó Ernő, Kovács György,  segédrendező: Anatol Constantin,  bemutató: 1949. X.25.

David Hanimaliet, szervező felelős – ARKADI GRIGULIS: AGYAG ÉS PORCELÁN rendező: Tompa Miklós, Szabó Ernő, Delly Ferenc, segédrendező: Anatol Constantin bemutató: 1949.XI. 6.

Nastai Anton, bányász, csoportvezető – MIHAIL DAVIDOGLU: BÁNYÁSZOK,  rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós,  bemutató: 1949.XI. 29. Fordította: Kiss László

Kocsubej, tanár, tartalékos tiszt – SZERGEJ MIHALKOV: A VÖRÖS NYAKKENDŐ, rendező: Anatol Constantin, bemutató: 1950. I. 6.

Szergej Szergejevics Szkalozub, ezredes – ALEKSZANDR GRIBOJEDOV: AZ ÉSZ BAJJAL JÁR, rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1950. II. 16.

Munkás –  ÜGYVITELI SORREND (VIDÁM NYÁRI MŰSOR), rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1950. VIII. 29.

O`Leary – BORISZ LAVRENYOV: AMERIKA HANGJA,  rendező: Tompa Miklós, Szabó Ernő, Kovács György, bemutató: 1950. XI. 7.

Ezredes – TUR TESTVÉREK ÉS SEININ: KINEK KEDVEZ AZ IDŐ, rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós, bemutató: 1950. XII. 21.

Szevasztyanov – KONSZTANTYIN SZIMONOV: LEGÉNY A TALPÁN,  rendező: Anatol Constantin,  bemutató: 1951. II. 3.

Adolf Kolinszkij, cseh börtönőr, a Gestapó Pankrác-börtönében  – JURIJ BURJAKOVSZKIJ: ÜZENET AZ ÉLŐKNEK,  rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós bemutató: 1951. V. 8.

Andrej Kudakov, az  Elektrotechnikai Főiskola diákja – A. BOROSZINA ÉS A DAVIDZON: HARMADÉVESEK,  rendező: Anatol Constantin, Szabó Ernő,  bemutató: 1951. XI. 10.

Áron Gergely, öntőmester;  Az üzem igazgatója – MIHAIL DAVIDOGLU: TŰZERŐD,  rendező: Szabó Ernő, Rappaport Ottó m.v.,  bemutató: 1952. I. 19.

Oszip – N.V. GOGOLY: A REVIZOR rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós, bemutató: 1952. III. 14.

Ható Ignác, középgazda – URBÁN ERNŐ: TŰZKERESZTSÉG,  rendező: Szabó Ernő,  bemutató: 1952. V. 20.

Tódor, volt segédjegyző – Zakár, favágó – KISS LÁSZLÓ –  KOVÁTS DEZSŐ: VIHAR A HAVASON,  rendező: Szabó Ernő, díszlet: Háry Lajos, Bukaresti Géza, bemutató: 1952. X. 19.

Gurman Mihály, csendőr – IVAN FRANCO: AZ ELLOPOTT BOLDOGSÁG, rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós, bemutató: 1953. III. 14.

Bariba – BORISZ GORBATOV: APÁK IFJÚSÁGA,  rendező: Lohinszky Loránd, Szabó Ottó, Tamás Ferenc, bemutató: 1953. IV. 25.

Házmester – CSIKY GERGELY: INGYENÉLŐK, rendező: Delly Ferenc,  bemutató: 1953. V. 30.

Trandafir, kulák – LUCIA DEMETRIUS: MAI EMBEREK,  rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1953. XI. 5.

Artyom Godun, a „Hajnal” cirkáló hajóbizottságának elnöke –  BORISZ LAVRENYOV: LESZÁMOLÁS,  rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1953. XII.23.

Cosma őrmester – KOLOZSVÁRI ANDOR:  HEJ… KATONAÉLET ( JÓ MULATÁST), összeállította és rendezte: Szabó Ernő,  bemutató: 1953. XII. 31.

Kucsuk Ali basa  – HUSZKA JENŐ: GÜL – BABA,  rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1954. VI. 25.

Szemere Bertalan – ILLYÉS GYULA: FÁKLYALÁNG,  rendező: Szabó Ernő, segédrendező: Bieliczky Katalin,  bemutató: 1954. X. 13.

Bihari bácsi, vájár – SZÜCS GYÖRGY: LEÁNYKÉRÉS, (VANNAK MÉG HIBÁK),  A műsort összeállította, részben írta és rendezte: Szabó Ernő, bemutató: 1954. XII. 31.

Simon – KOVÁTS DEZSŐ: AKI MÁSNAK VERMET ÁS (VANNAK MÉG HIBÁK),  A műsort összeállította, részben írta és rendezte: Szabó Ernő, bemutató: 1954. XII. 31.

Kiss László szerzeményei a VANNAK MÉG HIBÁK c. az  újesztendő alkalmával bemutatott  vidám, szatirikus, zenés műsorban:

A TAJGÁN SÜVÖLT A SZÉL -dal- Kiss László-Csarnits Tivadar szerzeménye, BÚCSUZOM CARIOCA…. Szöveg: Kiss László,

HOL VAGY SZERELMEM? -dal- Szerezte: Kiss László és Lamarchand

A műsort összeállította, részben írta és rendezte: Szabó Ernő, A zenei részt összeállította, részben szerzette, betanította és a zenekart vezeti: Csarnits Tivadar. Zongorán kisér: Walton Jenő, bemutató: 1954. XII. 31.

Riszta, bőrkereskedő – BRANISZLAV  NUSICS: A KEGYELMES ASSZONY,  rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1955. I. 14.

Dumitru – HORVÁTH ÁGOSTON: VARGA KATALIN, rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1955. III. 25.

Rehorst – HEIMAR KIPPHARDT: SHAKESPEARE KERESTETIK,  rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1955. V. 18.

Eftimie – TIBERIU VORNIC –  IOANA POSTELNICU: FELSZÁLL A KÖD,  rendező: Kőmíves Nagy Lajos, bemutató: 1955. X. 21.

Szmirnov, Grigorij Sztyepánovics, földbirtokos – A. P. CSEHOV: MEDVE (Három Vígjáték),  rendező: Török Szabó József m.v., bemutató: 1955. XI. 4.

Mihály – ALEXEJ ARBUZOV: MÁSODIK SZERELEM (TÁNJA), rendező: Török Szabó József Kántor m.v., segédrendező: Bieliczky Katalin, bemutató: 1955. XII. 23.

Kántor – BRÓDY SÁNDOR: A TANÍTÓNŐ, rendező: Kőmíves Nagy Lajos, Tompa Miklós,  bemutató: 1956. II. 24.

Galleotto Marzio, a király krónikása – HELTAI JENŐ: A NÉMA LEVENTE,  rendező: Kovács György, segédrendező:Gergely Géza , bemutató: 1956. IV. 6.

Mordison, muskatéros kapitány – SZIRMAI ALBERT: MÉZESKALÁCS , rendező: Andrási Márton, bemutató: 1956. VIII. 3.

Budai Nagy János – KÓS KÁROLY: BUDAI NAGY ANTAL,  rendező: Tompa Miklós, bemutató: 1957. I. 12.

Kiss Márton, falusi jegyző –  SZABÓ LAJOS: MENEKÜLÉS, rendező: Kőmíves Nagy Lajos, bemutató: 1957. V. 19.

Sándor – SARKADI IMRE: SZEPTEMBER,  rendező: Hunyadi András,  bemutató: 1957. XI. 12. – Erdőszentgyörgy

Vincentio, öreg pisai úr – WILLIAM SHAKESPEARE: A MAKRANCOS HÖLGY, rendező: Kőmíves Nagy Lajos, bemutató: 1959. II. 6.

Barta Kálmán – MÉLIUSZ JÓZSEF: NEM OLYAN EGYSZERŰ (HÁROM VÍDÁM JÁTÉK), rendező: Hunyadi András, bemutató: 1959. IV. 25.

Hamar Marci  – SÜTŐ ANDRÁS: FECSKESZÁRNYÚ SZEMÖLDÖK (HÁROM VÍDÁM JÁTÉK), rendező: Hunyadi András, bemutató: 1959. IV. 25.

Oprişan, munkás – AUREL BARANGA: DIADALÍV, rendező: Vlad Mugur m.v.,  bemutató: 1959. VIII. 14.

Ragyás – VSZEVOLOD VISNYEVSZKIJ: OPTIMISTA TRAGÉDIA, rendező: Tompa Miklós, bemutató:1959.XII.13.

Dima mester – CONSTANTIN TEODORU: OROSZLÁNRÉSZ,  rendező: Mircea Avram m.v.,  bemutató: 1960.I.15.

Szmirnov Grigorij Sztyepanovics, földbirtokos – A. P. CSEHOV:
MEDVE (HÁROM VÍGJÁTÉK), rendező: Szabó József m.v.,  bemutató: 1960.I.29.

Artyuhov, munkás –  KONSZTANTYIN TRENYOV: GIMNAZISTÁK,  rendező: Gergely Géza , bemutató: 1960. VI.11.

Testőr – EDMOND ROSTAND: CYRANO DE BERGERAC, rendező: Kőmíves Nagy Lajos, Tompa Miklós, bemutató: 1960. VII. 28.

Simon, betegápoló – FRIEDRICH WOLF: MAMLOCK PROFESSZOR,  rendező: Kovács György, bemutató: 1960. XII. 6.

Sherkin, a sheriff – JAMES GOW – ARNAUD D`USSEAU: MÉLYEK A GYÖKEREK, rendező: Kovács György, bemutató: 1961. IV. 15.

Gurău, kádárfelelős – ALEXANDRU MIRODAN: ÚJSÁGÍRÓK , rendező: Harag György, bemutató: 1961.V.2.

Kubis Bálint – PETER KARVAS: ÉJFÉLI MISE, rendező: Harag György,   bemutató: 1961. XI. 30.

Iancu Pampon –  I. L. CARAGIALE: FARSANG,  rendező: Sică Alexandrescu, bemutató: 1962. IV. 6.

Szemion – HORIA LOVINESCU: LÁZ, rendező: Anatol Constantin,  bemutató: 1962. X. 14.

Szergyuk – ALEKSZEJ ARBUZOV: IRKUCKI TÖRTÉNET, rendező: Harag György, bemutató: 1962. XII. 7.

Sava – ANDI ANDRIEŞ: RÓZSAKERT, rendező: Gergely Géza, bemutató:1963. XII. 2.

Driscoll – EUGENE O`NEILL: HOSSZÚ AZ ÚT HAZÁIG (HÁROM EGYFELVONÁSOS), rendező: Gergely Géza, bemutató: 1964. IV. 26.

Orzea – PAUL EVERAC: A LÁTHATATLAN STAFÉTA,  rendező: Farkas István és Lavotta Károly, bemutató: 1964. VII.11.

Pablo – TENNESSEE WILLIAMS: A VÁGY VILLAMOSA, rendező: Tompa Miklós, bemutató: 1965. VI.13.

Bryant – ARNOLD WESKER: GYÖKEREK,  rendező: Gergely Géza, bemutató: 1965. X. 16.

Jámbor Flórián –  AUREL BARANGA: JÁMBORLELKŰ SZENT FLÓRIÁN,  rendező: Aurel Baranga, bemutató: 1966. VI. 23.

Mitrics – LEV TOLSZTOJ: A SÖTÉTSÉG HATALMA, rendező: Tompa Miklós, bemutató: 1966. XII. 26.

Korsós Gyuka  – CSÁVOSSY GYÖRGY – KOMZSIK ISTVÁN: A FÜL,  rendező: Hunyadi András, eredeti bemutató: 1967. II. 12. – Udvarhely (első előadás Marosvásárhelyen: 1966. II. 25.)

6-es Esküdt  – REGINALD ROSE: 12 DÜHÖS EMBER, rendező: George Teodorescu, bemutató: 1967. III. 4.

Gombos, ügyvéd – CSIKY GERGELY: BUBORÉKOK, rendező: Hunyadi András, bemutató: 1967. VIII. 1.

II. katona – Kőfaragó  – HORIA LOVINESCU: PETRU RAREŞ,  rendező: George Teodorescu, bemutató: 1967. XI. 18.

Trileckij, ezredes  – A.P. CSEHOV: PLATONOV SZERELMEI,  rendező: Harag György, bemutató: 1968. I. 11.

Kurátor: Gáspárik Attila

Elérhetőség: leveltar@nemzetiszinhaz.ro