1944-ben kezdte színészi pályáját Nagyváradon.

1948-tól a Marosvásárhelyi Székely Színház tagja.

1956-ban édesapjával, Szabó Ernővel, Magyarországra telepedett, ahol a Pécsi Nemzeti Színházban, a Veszprémi Petőfi Színházban, a József Attila Színházban valamint Debrecenben lépett fel.

1975-től a Pannónia Szinkronstúdió tagja.

Több filmben játszott.

Munkásságát Jászai Mari-díjjal tüntették ki.

      5 kérdés – 5 felelet

                                      A kérdezett: Szabó Ottó

1. Önről tudják, hogy Szabó Ernő fia. Milyen érzés ez: színész-apa színész fiának lenni?

Van jó oldala, hiszen már gyermekkoromban volt kitől tanulnom. Van „rossz” oldala: úgy emlegetik az embert – lám most is – mint Szabó Ernő fiát… Amikor tizenhét évesen, 1943. június 22-én, épp ma tizennyolc éve, apám főrendezősége alatt, Hódmezővásárhelyen először színpadra léptem, azt mondták a hátam mögött: „Hogy lehet egy tehetséges embernek ilyen tehetségtelen fia?” Az vígasztalt, hogy amikor apám, tizenhat éves fejjel elkezdte a pályát, róla is így vélekedtek…

2. Pécs előtt hol játszott? 

1948-tól a Marosvásárhelyi Székely Színház tagja voltam 1956-ig. A Csikós Asztolfjától a Kispolgárok Pjotrjáig sok szerepet játszottam, közöttük a legkedvesebbet, a Fáklyaláng Görgei tábornokát. Ez volt azokban az években a legnagyobb színészi sikerem. Legemlékezetesebb „nézői” élményem pedig: Mordvinov Othellója! A Mosszovjet Színház kolozsvári vendégjátékán láttam ezt a csodálatos művészt, aki az életben alacsony volt, kopasz és cvikkeres, de a színpadon kétméteresre nőtt fel!

3. Hogyan látja a mai vidéki színházat?

A Pécsi Nemzeti Színház tagja vagyok 1956 óta. Játszottam Bánkot, Macbethet, a Stuart Mária Leicesterét, négy Shaw-főszerepet, voltam táncoskomikus is. Vidéken tehát sok mindent és sokat lehet játszani, úgy vélem, mégsem lenne rossz, ha felállítanának valamiféle „normát” a fellépésekre, így csökkennék az a különbség, amely a rádiózó, filmező, szinkronizáló pesti kollégák és a vidékiek között, anyagiakban fönnáll. S ez csökkentené a vidékről való elvágyódást is.

4. Melyek a pécsi éveinek emlékezetes élményei?

Sok van! De közülük is kimagaslik, hogy eljátszhattam Bánkot; hogy tavaly – pesti vendégjátékunkon – fölléphettem a Nemzeti Színház színpadán, a Stuart Máriában; hogy az elmúlt évadban, a pécsi „felolvasó színház”-ban, a Doktor Sándor Kultúrotthon színpadán eljátszhattam Mefisztót a Faust-előadásban.

5. Mit szeretne?

Egyebek között szeretném, ha mi, vidéki színészek is láthatnánk azokat a filmeket, amelyeket a fővárosban, szakmai vetítéseken rendszeresen bemutatnak! És szeretném, ha nem csak úgy ismernének, hogy „a Szabó Ernő fia”, hanem így is: Szabó Ottó…

Film Színház Muzsika – 1961. június 14., V. évf. 28. szám

SZABÓ OTTÓ SZEREPEI A MAROSVÁSÁRHELYI SZÍNPADON

Brock Eddie – Kanin Garson: ÓCSKAVAS NAGYBAN (Tegnap születtem), rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1948. XI. 16.

Ormódy Astolf – Szigligeti Ede – Móricz Zsigmond : A CSIKÓS,  rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1948. XII. 18.

Jeszenka – Mikszáth Kálmán: KÜLÖNÖS HÁZASSÁG, rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1949. I. 13.

Alexej – Maxim Gorkij: JEGOR BULICSOV ÉS A TÖBBIEK, rendező: Szabó Ernő, Delly Ferenc, bemutató: 1949.III.16.

Damis – Cléante –Tartuffe – J. B. P. Moliére: TARTUFFE, rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós, bemutató: 1949. IV. 14.

Lekenczey – Bolha Pista – Móricz Zsigmond: ÚRI MURI, rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós, bemutató: 1949. V. 8.

Ionescu, tanító – I.L. Caragiale: AZ ELVESZETT LEVÉL, rendező: Tompa Miklós, Szabó Ernő, Kovács György, bemutató: 1949. X. 25.

Péter – Siskin – Maxim Gorkij: KISPOLGÁROK, rendező: Tompa Miklós, Szabó Ernő, Kovács György, Delly Ferenc, bemutató: 1949. XII. 21.

Alexej Sztyepanovics Molcsalin – Alexandr Gribojedov: AZ ÉSZ BAJJAL JÁR, rendező: Szabó Ernő,  bemutató: 1950. II. 16.

Kuzovkov, kapitány – Tur Testvérek: VILLA A MELLÉKUTCÁBAN, rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós, bemutató: 1950. V. 18.

Percy Butler – Borisz Lavrenyov: AMERIKA HANGJA,  rendező: Tompa Miklós, Szabó Ernő, Kovács György, bemutató: 1950. XI. 7.

Guljásvili – Konsztantyin Szimonov: LEGÉNY A TALPÁN,  rendező: Anatol Constantin , bemutató: 1951. II. 3.

Boba Krajnov – A. Boroszina éS A. Davidzon: HARMADÉVESEK, rendező: Anatol Constantin,  Szabó Ernő, bemutató: 1951. XI. 10.

Klesztakov Alexandrovics Iván, pétervári hivatalnok – N.V. Gogoly: A REVIZOR, rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós, bemutató: 1952. III. 14.

Talabér Misa – Urbán Ernő: TŰZKERESZTSÉG, rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1952. V. 20.

Czák Tihamér – Kiss László – Kováts Dezső: VIHAR A HAVASON, rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1952. X. 19.

Jaak, hegedűművész – August Jakobson: KÉT TÁBOR,  rendező: Szabó Ernő,  Tompa Miklós, bemutató: 1952. XII. 12.

Jankó – Csiky Gergely: INGYENÉLŐK, rendező: Delly Ferenc, bemutató: 1953. V. 30.

Kockáskabátos, artista – K. Iszajev és A. Galics: NEM MAGÁNÜGY, rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1954. IV. 3.

Görgei Artúr – Csányi László – Horváth Mihály – Illyés Gyula: FÁKLYALÁNG, rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1954. X. 13.

Széda – Braniszlav Nusics: A KEGYELMES ASSZONY, rendező: Szabó Ernő, segédrendező: Szabó Ottó,  bemutató: 1955. I. 14.

Rauber János – Horváth Ágoston: VARGA KATALIN, rendező: Szabó Ernő,

bemutató: 1955. III. 25.

Mohnhaupt, drámaíró – Heimer Kipphardt: SHAKESPEARE KERESTETIK, rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1955. V. 18

Callimacco – Ligurio – Siro – Niccoló Machiavelli: MANDRAGÓRA,  rendező: Kovács György, bemutató: 1955. XII. 2.

                                          Fontosabb filmszerepei: 

Bogáncs (1958), rendező: Fejér Tamás (Makláry Zoltán, Kállai Ferenc, Garas Dezső, és édesapja Szabó Ernő partnereként)

Négyen az árban (1961), Asszony a telepen (1962), Igen (1964), Harlekin és szerelmese (1966)

Egy szerelem három éjszakája (1967), rendező: Révész György (Latinovits Zoltán, Sinkovits Imre, Major Tamás, Bodrogi Gyula, Philippe Forquet partnereként)

Tengerész – Az oroszlán ugrani készül (1969), rendező: Révész György (Dajka Margit, Psota Irén, Bujtor István partnereként)

Az utolsó kör (1969), Utazás a koponyám körül (1970), Érik a fény (1970), A halhatatlan légiós (1971), Volt egyszer egy család (1972), A magyar ugaron (1973), Boldog születésnapot, Marilyn! (1981).

Józsi, a zöldséges – Szomszédok (filmsorozat)

Kurátor: Gáspárik Attila

Összeállította: Ferencz Éva  

Számítógépes feldolgozás: Tőkés Orsolya

Az oldalon található szöveg és fényképek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kutatóközpontjának tulajdona és ezáltal szerzői jog védi.  A színház leveltára szívesen fogad bármi információt a Székely Színház társulatának néhai művészeiről (fényképek, műsorfüzetek, plakátok stb).