Kasimir és Karoline
Rendező:
Bocsárdi László
12
  • Ödön von Horváth: Kasimir és Karoline
  • Műfaj: népi színjáték
  • Helyszín: Nagyterem
  • Bemutató: 2021. február 14., 19:00
  • Díszlettervező: Bartha József
  • Jelmeztervező: Kiss Zsuzsanna
  • Dramaturg: Crista Bilciu
  • Koreográfus: Bezsán Noémi
  • Zeneszerző: Bocsárdi Magor
  • Light designer: Bányai Tamás
  • Rendezőasszisztens: Kacsó Judit-Andrea
  • Díszlettervező Asszisztens: Szőke Zsuzsi
  • Video mapping: Noiseloop Studio
  • Súgó: Iolanda Belbe
  • Ügyelő: Stelian Chițacu

A német anyanyelvű osztrák-magyar író, Ödön von Horváth színművének mottója: „És sosem múlik el a szerelem.” Kasimir és Karoline története igazolja, hogy a szerelem nem múlik, de változni változhat, és új irányt vehet.

Az 1932-ben publikált „Kasimir és Karoline” a túlélés és az összeomlás határán lévő világot mutatja be, a jelentéktelenség valódi zsibvásárát, melyben a szociális egyenlőtlenségek kiéleződnek és melyben a hátrányos helyzetű tömegben felgyülemlett agresszivitás – mely ott lóg a levegőben – előre vetíti a Második Világháborút, amely végleg megváltoztatja Németország és a világ történelmét.

Bocsárdi László rendezői szemléletében az események a válaszút előtt álló jelenben játszódnak, egy olyan történelmi pillanatban, amikor a múlt fájdalmai és a jelen történései egy új, s még ismeretlen időszak létrejöttét sejtetik.
Az előadás arra késztet, hogy megkérdőjelezzük ragaszkodásainkat, önmagunk határait, a feltételezhetően feltétel nélküli szerelmünket és azt, hogy az egyén társadalmi státuszának megváltozása, hogyan rombolhatja le az érzelmeket. Kasimir egyik pillanatról a másikra munkanélkülivé válik. A személyes bizonytalanság és a féltékenység hatására megkérdőjelezi menyasszonya, Karoline szerelmét. Vajon mi áll kettejük szerelme közé: a nincstelenség veszélye vagy az őszinte kommunikáció hiánya és a kölcsönös bizalmatlanság?

Két ellenkező nemű ember érzelmi kapcsolatai valódi akadályversenyek, és számos esetben önmaguk a feltételezett szerelmesek jelentik legnehezebb akadályokat.

Szereposztás
Sajtóvisszhang

„Nincs semmi, ami ennek a furcsa, torz játéknak véget vetne, csak ha már eljön a másnapos hajnal, lefolyik a festék, elszakad a harisnya, letörik a cipősarok. A falon végül megjelenik a Jocker óriásra nőtt plakátarca és síró hangon temet májust, szerelmet, fiatalságot. Itt is, mint a kártyajátékban, minden lapot tud helyettesíteni. Ahogy Kasimir és Karoline arcát is.”