„…és hogy telnek az évek – sajnos, felnövünk, megérünk, a „léttel való küzdelmünk” megedz, elkomorít, fásulttá tesz…de kinek ne simítaná derűsre homlokát a gyermekkor ködéből előbukkanó Hüvelyk Matyi, vagy a rátarti Ludas Matyi, és Nemecsek! szép-szomorú történetének felidézése.
Minden gyerekkori élmény egy életre szól…de a gyerekből immár felnőtté vált színészre, a jóleső visszaemlékezésen túl, nehezebb feladat szakad: színpadra kell álmodnia, életet kell lehelnie, – hús-vér alakká kell gyúrnia mindannyiunk kedvenc hőseit és játékával hitesse el velünk, hogy lelki szemeinkkel ilyennek, és csakis ilyennek láttuk meg mi is hősünket…
Borbáth Otti

Megjelent az előadás műsorfüzetében