Úri Muri
Rendező:
Szabó Ernő, Tompa Miklós
12
  • Móricz Zsigmond: Úri Muri
  • Műfaj: színmű
  • Helyszín: Marosvásárhelyi Kultúrpalota
  • Bemutató: 1949. május 8., 20:00

Móricz Zsigmond: ÚRI MURI

– színjáték 3 felvonásban, 5 képben –

*A III. felvonás cigányzenéjét Bámbó Gyula és zenekara szolgáltatja.

“… Az elmúlt héten pedig a bukaresti közönség lelkes tetszésnyilvánítása hívta ki újra meg újra, tízszer, tizenötször a művészeket a függöny elé. A román színművészet jelenlevő kiemelkedő képviselői, érdemes művészek és Állami Díjasok a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkoztak erről az előadásról, amelyet az emberi érintkezés legközvetlenebb eszköze, az élőbeszéd segítsége nélkül, pusztán a színészi játék kifejező erejéből értettek meg. (…)
Az előadás magas színvonalú összjátéka felejthetetlen, nagy egyéni alakításokon alapul. Említsük elsőnek Szakmáry, az ezredes és Csergheő Csuli hármasát, amely a bort nem bíró Borbíró kontrázásával az egész murit uralja. Kovács György vívódó, s a maga módján tiszta szándékú, de jobbra tehetetlen Szakmáryja megrázó alakítás. (…) gazdagon árnyalt, nemes zengésű beszéde rendkívül kifejező. Bár teljesen azonosul Szakmáry Zoltán tragédiájával és őszinte játékán keresztül a nézővel is maradéktalanul átérezteti azt, – helyes arányban ábrázolja a figura osztály-jellemvonásait és ezáltal őrizkedik attól, hogy túl rokonszenvessé tegye, megsajnáltassa ezt a földesurat, aki úrnak nem jó, de arra még kevésbé, hogy úrságát emberül megtagadja. A maradéktalan átélésből és a tudatosan mérlegelő társadalmi valóságábrázolásból összekovácsolódott mesteri típusalkotás példája Kovács György játéka Szakmáry szerepében.  Ez jellemzi Delly Ferenc felejthetetlen alakítását is (Zsellyei Balog Ábel ezredes), amely a szöveg szempontjából nem döntő jelentőségű. Lényegében mellékes figurának olyan életet és személyiséget ad, hogy az egész előadás hiteles légkörének, társadalomábrázolásának egyik legfontosabb tényezőjévé növekszik. (…)
Szabó Ernő, Csergheő Csuli szerepében klasszikus figurát teremtett. Külön tanulmányt érdemelne az, hogy milyen változatosan színes, egyszerű és végtelenül közvetlen eszközökkel alkotja ez a remek művész az egyéni vonásokkal gazdag, nemzeti formában jelentkező társadalmi típust. (…)
Borovszky Oszkár Borbíró Gergelye nagyszerű külső adottságaival is hiteles játékával híven illeszkedett Szakmáry, Balogh Ábel és Csergheő Csuli kiváló együttesébe. A muri egyik legélőbb, legreálisabb, igazán móriczi figurája volt.
Egészen kitűnő volt Szabó Duci Rozikája. Elhitetően ábrázolta a már romlottlelkű, karrierista osztályáruló lányt, aki azonban – nagyrészt számításból – megőrizte népi származásának frissességét és tisztaságának külsőségeit, s ezeknek tudatos fitogtatásával csábítja Szakmáryt s a többi tekintetes urat.
Izsó Johanna hiteles, jó Rhédey Eszter, aki meg tudja valósítani játékában a rendezés szándékait.
Andrási Márton a könyvügynökké kopott földbirtokos Lekenczey szerepében jó volt és egyszerű, mértékletes a humorban s a keserűségben egyaránt. (…)”
Halász Anna: A Székely Színház fővárosi vendégjátékának sikere: Az Uri muri. Romániai Magyar szó. VII. évfolyam 1649. szám.1953. I. 28. 

Szereposztás