Maxim Gorkij: VÁSSZÁ ZSELEZNOVA

– dráma 3 felvonásban –

„… A Székely Színháznak kitűnő Vásszája van: Kőszegi Margit. (…) Kőszegi Margit, az RNK érdemes művésze, alakító fegyverzete hiánytalan bevetésével küzd azért, hogy Vásszát teljes embertelenségében elénk idézze. Nem véletlenül használok ilyen harcias kifejezéseket. Kőszegi valóban kemény csaták sorozatának fogta fel a szerepét és úgy építette fel, ahogy hadvezér készíti el haditervét. (…) Csatákról beszéltem az imént. Szikrázó összecsapások egymásutánjából alakul ki az embertelenségében is monumentális Vásszá-szobor. (…) Kőszegi Margit a fináléban nő megint igazán naggyá. Halál-jelenete a tudatos előkészítés és a végsőkig feszített érzelmi azonosulás ritkaszép példája. (…)”

Oláh Tibor: Vásszá Zseleznova. Ünnepi bemutató az Állami Székely Színházban. Vörös Zászló. IV. évfolyam 265.(1809.) szám 1957. XI. 10.

 „… Kőszegi Margit… olyan hús-vér Vásszát formál, akivel szemben senki sem maradhat közömbös, sem a Zseleznov család tagjai, sem a nézők. Olyan Vásszá az övé, aki eggyel szaporítja a magyar színjátszás nagy nőalakitásainak sorát. (…)
Mende Gaby Natasája az előadás egyik legjobb alakítása. (…)Rég nem láttunk ilyen szép, ennyire nem mesterkélt összjátékot, ritkán érzékelni ilyen, az egész előadáson végigvonuló, töretlen feszültséget. (…) Több ez, mint fegyelmezett és jó játék. Ez már nemes színművészet. A nézőtér egyértelműen és pompásan reagál az összes hangulati elemekre. (…) Egészében véve azonban vitathatatlanul: nagy siker. S ez a siker nemcsak a színészek, de a darabbal megbízott vendégrendező, Harag György körültekintő, komoly rendező egyéniségre valló munkáját is dicséri.”
Széll Zsuzsa: Vásszá Zseleznova, Utunk. XII. évfolyam 49.(475.) szám 1957. XII. 5.

 „(…)A darabot szívesen látott vendég rendezte: Harag György, a szatmári magyar színház igazgatója. Munkáját világos eszmei vonalvezetés, szerkesztő készség, realista látásmód jellemzi…(…)”
Oláh Tibor: Vásszá Zseleznova. Ünnepi bemutató az Állami Székely Színházban. Vörös Zászló VI. évfolyam 265. (1809.) szám.1957. XI. 10.