Kós Károly: BUDAI NAGY ANTAL

„(…)A Székely Színház nagyhatású és fővonalaiban jól kidolgozott előadásban hozta színre Kós Károly drámáját Tompa Miklós állami díjas, az RNK művészetének érdemes mestere rendezésében. A rendezés s az együttes művészien körvonalazta a dráma alapvető konfliktusát és éppen ezért maradéktalanul ki tudta fejezni a mű eszmei mondanivalóját. Az előadás legjobb jeleneteit a Székely Színházra jellemző összjáték, világos eszmei irányulás és játékgazdagság, művészi kidolgozottság jellemezte. (…)”
Csorba András Budai Nagy Antal alakítója kitűnően hozta színre a felkelő paraszthadak vezérét. Egyetlen gránittőmből faragta ki Budai Nagy Antal férfias, szilárd, határozott alakját. Csupa erő, dac és szenvedélyesség volt Csorba András Budai Nagy Antala. A nagyszerű emberben láttatta meg a messzetekintően gondolkodó, kiváló vezért. (…)
A színház idősebb, tapasztaltabb gárdájának tagjai közül különösen Borovszky Oszkár, Andrási Márton érdemes művész, Lantos Béla és Kiss László oldották meg kitűnően feladatukat. Borovszky Oszkár (Csáki vajda) a feudális földesúrral egyesülő nagyszabású és számító diplomatát hozta színre. Erő, elvakultság és elvetemültség sugárzott alakításából, amikor a felkelő pórokkal tárgyalt, szinte kisütött belőle az elfojtott düh és megvetés. Andrási Márton az öreg Bese Tamás alakjában az igazságszerető, jókedélyű, patriárhális kurtanemes alakját formálta meg sok emberséggel és az alak iránti szeretetből fakadó humorral. Lantos Béla, az apát szerepében nagy ízléssel és művészettel kialakított képet nyújtott a humanista, az egyház rendjét védő, de a felkelők igazságát egyre inkább megértő papról. Kiss László, Budai Nagy Antal bátyja, sikerrel rajzolta meg a felkelők vezérének ellenpólusát, a mindennapi gondokban, a vagyongyarapításban megrekedt, a világ dolgai és az  embert ért bántások iránt érzéketlen kisstílű kurtanemes alakját.(…)”
Gálfalvi Zsolt: Kós Károly: Budai Nagy Antal. A tízéves Székely Színház ünnepi bemutatója. Vörös Zászló. VI. évfolyam 24.(1569.) szám ,1957.I. 30.