Halálra táncoltatott lány
Rendező:
Novák Péter
  • Csoóri Sándor: Halálra táncoltatott lány
  • Helyszín: Nagyterem
  • Bemutató: 12. szeptember. 2021.
  • Időtartam: 1 óra szünet nélkül

Novák Péter rendezésében a Nomád Nemzedék Társulat viszi színpadra az 1959-ben megrendelt darabot. A művet nem kellett aktualizálnia a rendezőnek, hiszen a Halálra táncoltatott lány” című darab mondanivalója ma, s mi több örök érvényűen aktuális.

A szerelem csábító édessége, a féltékenység mérge, a tiltás és a dacos ellenállás, a szegénység valamint a gazdagság, a családi hagyományokért hozott ésszerűtlen áldozatok örök küzdelmei kerülnek terítékre. A rendező, Novák Péter így vall a darab megszületésének a szándékáról:

„Minél többet őrizni az eredeti írói szándékból, minél inkább tartani vele a történet sűrűjébe, különös tekintettel arra a megrázó lírai környezetre, amiben megszólal.” 

Maga Csoóri Sándor számára is kiemelt szerepet kapott ez a mű, éppen ezért esett erre a rendező választása. Az író ekképpen vallott egykor a különleges dráma létrejöttéről.

„…Ötvenkilenc tavaszán üzenetet kaptam Muharay Elemértől, keressem föl, mert fontos ügyben szeretne velem beszélni. A találkozásunk végeredménye az lett, hogy bevallotta: drámát szeretne íratni velem parasztszínjátszók számára. Drámát velem? Amilyen figyelemmel hallgattam, annyira megrémültem az ötletétől… Amikor elmondtam neki, hogy mostanában nyílott rá a szemem a modern költészetre, s nem szeretnék visszahátrálni. Máris új alkut kínált: írjam meg a darabot versben, sőt úgy írjam meg, hogy legyen benne a néptáncnak, a népzenének is szerepe, mert e kettő forgószelében sodróbb erővel hangozhatnak el zaklatott, modern csillámú szövegek, mint prózai párbeszédekre épülő darabban… Ekkor kezdtem el a balladás, a népdalos, a néprajzos könyveket bújni. S már az első napokban olyan hangok moccanására neszeltem föl, amelyre eddig sose volt fülem. Nem a balladák vagy a dalok voltak újak azok közül a javát ismertem, hanem a nyelv s a nagyvonalú stilizáló készség… A modernség élményét ugyanúgy a saját gyötrődéseim üllőjén kalapáltam ki, ahogy a népköltészet másféleségére is szorultságomban döbbentem rá. De bárhová mentem, bármibe kezdtem az 56-os országrobbanás szilánkjait nemcsak, hogy testemben éreztem vándorolni, de bizonyos voltam abban, hogy végérvényesen bennem maradtak…” (Csoóri Sándor)

Táncosok: Bodnár Dániel, Bolgovics Gergő, Bölcsföldi Bálint, Józsa Tamás, Molnár Gábor, Santana Cadena Diána, Géczi Csilla, Kiss Sarolta, Sosovicza Fanni, Tóth Melánia

Szereposztás:
Szabó Gábor: Béhr Márton
Sági Erzsi: Vincze Erika
Bíró: Bede Fazekas Szabolcs
Halál: Hunyadi Máté
Gazdag legény: Appelshoffer János
Három asszony: Balogh Melinda, Izabella Causanell, Rémi Tünde
Őrmester: Berecz István

Zenekar:

Cseszák Zsombor – hegedű
Babindák István – fúvós hangszerek
Lajti Ákos – brácsa
Csurkulya József – cimbalom
Pandák Viktor – nagybőgő
Bősze Tamás Jean-Pierre – ütőhangszerek

Munkatársak:
Dramaturg: Sediánszky Nóra
Zeneszerző: Kelemen László
Látvány-rendező: Kuthy Ágnes
Rendezőasszisztens: Sárosi Emőke
Koreográfus: Berecz István

Csoóri Sándor Halálra táncoltatott lány című ballada-játékát színpadra alkalmazta és rendezte Novák Péter.

Támogatók: EMMI, Csoóri Sándor Alap

Az előadás premierje 2021. szeptember 12-én volt látható a Nemzeti Táncszínház színpadán.