Van nálunk ezekben a témákban – a szexuális és a nemzeti kisebbségek kapcsán is – egy olyan diskurzus, amely számomra nagyon furcsa. Nevezetesen, hogy beszéljünk róla, de ne is zavarjunk vele sok vizet, ne haragítsunk meg senkit. Persze, kapjanak ezek nyilvánosságot, mondják el a magyarok és mondják el a melegek is, hogy mi bántja őket, de ha lehet, nehogy megbántsanak bárkit is ezzel… Tehát mondjuk el a dolgokat úgy, ahogy vannak, hitelesen, de ugyanakkor „szépen” is, mert elvégre színházban vagyunk. Ebből én azt olvasom ki, hogy a közönség csak nagyon ritkán találja magát abban a helyzetben, hogy őt különböző tabukkal provokálják.- a Maszol.ro portálról