Beaumarchais francia drámaíró leggyakrabban játszott színműve keletkezésekor (1778-ban) nem örvendett nagy népszerűségnek. Az Egy őrült nap alcímmel ellátott Figaro házassága ugyanis akkoriban kényesnek számító témát érintett: az első éjszaka kegyúri jogát boncolgatta.
A főszereplő Figaro és jegyese, Susana esküvőjükre készülnek. Ezt a sorsdöntő pillanatot árnyékolja be gazdájuknak, Almaviva grófnak az ifjú ara házasságot követő testi birtoklását célzó feudális előjoga. A történet akkor kezd egyre bonyolultabbá válni, amikor a gróf hűtlenséggel vádolt felesége szövetkezik a kétségbeesett jegyespárral…

Beaumarchais darabját 1786-ban Lorenzo Da Ponte szerkesztette át opera szövegkönyvvé, zenét Wolfgang Amadeus Mozart írt hozzá. Az eredeti színpadi mű, azonban, megírásától operaszínpadra kerüléséig folyamatosan a cenzúra által tiltott alkotás volt nem csak Franciaországban.
Keresztes Attila, a Tompa Miklós Társulat művészeti igazgatója a két klasszikus szerző, Beaumarchais és Mozart művét tekinti rendezése kiindulópontjának, ötvözi a két színpadi művet.

Ez a vígjáték a művészeti vezető harmadik rendezése a Nemzeti Színház színpadán és az ötödik színpadi munkája, amelyet láthatnak a vásárhelyi színházkedvelők (a sepsiszentgyörgyi Az imposztor és a nyíregyházi Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című produkciók után).