„A darab befejezése komplexitásában hatásos. Egyrészt a közös, nagy hangos sírás, a nővérek «Élni fogunk!» őrjöngő ígérete miatt (Harag György Szerelemje is eszünkbe jut), de a kosztümök üzenete miatt is (jelmez: Cristina Milea). Az előadás elején elegáns feketébe öltözött nővérek – akik megmosolyogják a vidéki csiricsáréban pompázó Natasát – az utolsó jelenetekben valami kommersz népviseletfélét hordanak. Natasa pedig egy trendi kosztümben egy gyönyörű kutyát sétáltat körbe a színen, miközben vezényel: ül! fekszik!
Ja, kérem, élni tudni is kell!”

„O poveste despre cum ne blazăm în ratare

Personajele intră în scenă cu energii diferite, unele cu speranțe – dorința furbundă a Irinei de a se muta în Moscova, altele care deja au capitulat. Pe discrepanța aceasta dintre energie, entuziasm și visuri, pe de o parte, și blazare, ratare și lehamite, pe de altă parte, se creează și tensiunea dramatică din spectacol. ”