A nép ellensége
Rendező:
14
  • Henrik Ibsen: A nép ellensége
  • Műfaj: dráma
  • Helyszín: Nagyterem
  • Bemutató: 2019. november 8., 19:00
  • Időtartam: 2 óra 20 perc,1 szünettel

A történet kiindulópontja egy rendőrségi hír, ebből írta meg Ibsen a polipként mindent megfojtó korrupció drámáját. Egy norvég kisváros legfőbb bevételi forrása és egyben sokak megélhetésének záloga a helyi gyógyvíz. A polgármester testvére, Dr. Stockmann azonban felfedezi, hogy a gyógyulni vágyókat súlyos fertőzésveszély fenyegeti, a gyógyforrások vize mérgezett.

Az ember vagy a pénz? Egy közösség megfosztása a fellendülés lehetőségétől vagy a fellendülésért cserébe szabad utat adni mások mérgezésének? A hatalom torzulásával szembeszegülő doktor készen áll a társadalmi tettre.

Családjával az oldalán elindul a mindent megváltó csoda valóra váltására. Ibsen társadalmi drámájában egyéni érdek és társadalmi felelősség feszül egymásnak, szembeállítva az egyént a megélhetését féltő közösséggel és annak hangadóival.

 

Az előadás létrejöttét az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.

Szereposztás
Sajtóvisszhang

“…Másrészt felvetődik annak a kérdése is, hogy tudunk-e, akarunk-e beszélni a máról, magunkról, aktuális problémáinkról, és tudunk-e mit kezdeni a sérelmeinkkel, harcolni saját igazságunkért.”

“Keresztes Attila Ibsen-adaptációjában pengeélen táncol a népagitáció, a felbujtás, a mindezt semlegesítő, köznapihoz közelítő jelenetszerkesztés, zenei világ és színészi játékmód.”

“Keresztes Attila rendezése az egyik legsúlyosabb és legigazabb színház, amit az utóbbi évtizedekben láttam. Megszólít. Megsebez. Letaglóz.”

“Egy másik fontos határon túli műhelynél Sebestyén Aba és Moldován Orsolya játékát emelem ki. A marosvásárhelyi A nép ellenségében a főszereplő és felesége rendívül izgalmas kettőst alkotott.”

„Ezt érzékelteti Keresztes Attila húsba vájó, abszurdba forduló, de nagyon is a rögvalót ábrázoló rendezése. Megmutatja, hogyan mérgeznek minket nap mint nap, miben kényszerülünk élni.”

“Ütős, húsba vájó előadás, ami abszurditásba hajlóan megmutatja, hogyan mérgeznek minket nap mint nap, miben kényszerülünk élni.”

A Marosvásárhelyi Nemzeti Szánház társulata hónapok óta először állt közönség elé és játszotta újra Ibsen társadalmi drámáját. A rendezővel, Keresztes Attilával beszélgettünk arról, hogyan éli ezt meg a társulat.

“Legutóbb olyan előadásokról beszélgettünk, amelyek kortársunkká tették a klasszikusokat. Ugyanis a válogatásotokba a klasszikusoknak olyan bemutatói kerültek, amelyek újragondolták, saját vízióvá alakították a sokat játszott műveket.”

“A rendező a játékstílusban a lehető legtermészetesebb modort, a spontánnak ható színpadi létezést irányozhatta elő színészeinek. Ez egyfelől varázsos a néző számára, másfelől mint eljárás szükségesnek látszott. Ez volt az odavezető út a népgyűléshez, amely szcéna a közönség aktív részvételére számított.”

“Keresztes új színházi formákkal kísérletezve próbálja bevonni a nézőt az előadás létrejöttének alkotói folyamatába. Az előadás leghangsúlyosabb része a népgyűlés, amelyben az előadás a társadalmi színház felé mozdul el, vitaszínházzá válik, teljesen lebontva a falat a nézőtér és a játéktér között.”