“A szerző biztos siker-recept volt. A 33 névtelen levél, a Mi, férfiak, a Roppant kényes ügy garancia volt a teltházas szériákra.  A vígjátékok sorában a gyöngyszem a Duplakanyar volt. Kit ne érdekelt volna az a történet, amelyikben egy párttitkár egy autóbaleset miatt kórházba kerül. A darabban számtalan utalást találni az élelmiszerhiányról, az orvosoknak adandó pénzes borítékokról, a kórházi ágyhiányról… Magyarán, a darab húzogatta a kommunista diktatúra macskájának a bajszát. Persze, ne gondoljunk elementáris színházi formai bravúrokra. A mű legfőképpen a színészek számára biztosított bravúros játéklehetőséget.

Harminc év telt el, Méhes György teljesen eltűnt a színpadainkról. Adjunk neki idén egy esélyt! Vizsgáljuk meg, hogy ki tudjuk-e ma már önfeledten nevetni nem túl vidám múltunkat egy fiatal színészgeneráció játékában. Utazásra fel, nyomjuk meg a gázpedált, mert jön Simon elvtárs és a Duplakanyar!” (Gáspárik Attila)