“Măjeri szándéka nem titok: egy purgatóriumot kreál, amelyben a forgószínpad egyfajta halál-körforgalommá válik, ahol a szereplők halál utáni utolsó pár perceit láttatja, és egyetlen alapkérdést szegez a halál kapujában álló szereplőknek (egyúttal a nézőnek is): vajon mindent megtettek, hogy igazán éljenek?”

“Mi más jobb esélyt adhatsz a színháznak a túlélésre és az ünneplésre, mint hogy megölöd???”

A teljes kritika román nyelven olvasható, az alábbi linkre kattintva.

“Nem tudom, miért, de az az érzésem, hogy a mi népünk fél a legjobban a haláltól, és mi vagyunk azok, akik a leginkább kerülik, hogy beszéljenek róla, főleg pedig, hogy viccelődjenek vele.”

A teljes kritika román nyelven olvasható, az alábbi linkre kattintva.

“Mi történik az életünkkel, amikor úgy tűnik, mintha megállna az idő?”

A teljes kritika román nyelven olvasható, az alábbi linkre kattintva.

“27 színész egyetlen színpadon. Különböző generációk: tapasztalt színészek, már pályájuk kiteljesedésének útján járó fiatalok és egyetemi hallgatók. Azonnal érezhető a csapatszellem.”

A teljes kritika román nyelven olvasható, az alábbi linkre kattintva.

“Hogy milyen volt a próbafolyamat és mire számíthat a közönség, arról Bokor Barna, a Tompa Miklós Társulat színésze mesélt Szidinek.”