„Mert olyan szövetből készültünk, mint az álmok: kis életünket a mély alvás köríti”

Úgy tartják, vékony a határvonal a valóság és az álom, a boldogság és a szomorúság, a jó és a rossz, a fény és a sötétség között, és ezt a szélsőségek közötti állandó utazást nevezzük… életnek. Csak azért, mert képesek vagyunk megszüntetni a rosszat, még nem jelenti azt, hogy meg is kell tennünk vagy hogy mindig helyes, ha így teszünk. Hisz a jó nem létezhet rossz nélkül, és néha a valóság sem létezhet álom nélkül – amint azt Prosperónak – William Shakespeare művének egyik leglenyűgözőbb és legrejtélyesebb karakterének – a világában láthatjuk.

De ki is valójában Prospero? Egy vezető, akit igazságtalanság ér, és akit kegyetlen halálra ítélnek? Egy gyászoló apa, aki számára túl kegyetlen a valóság? Egy színész, aki művészete által egy másik világba repít minket? A rendező, aki a történéseket a képzeletből a valóságba transzponálja? A szerző, aki ezt az univerzumot megteremtette? Miért kell csak egyetlen dolognak lennie?

A vihar, a nagy drámaíró egyik utolsó műve, a tragikum és a komikum mesteri ötvözése eredményeképpen létrejött kivételes tragikomédia. Ez az új feldolgozás és rendezői meglátás egy különleges érzelmi élményt nyújt – nagyon közel hozzánk 12 színész megteremt egy világot, és hív, hogy velük együtt álmodjunk. Megteszed?